Feldolgozott húsokból vesznek legtöbbet a hazai háztartások

Az elmúlt évben a lakosság 2020 milliárd forintot hagyott élelmiszerre a boltok pénztáraiban, ami a 2018-as bázishoz képest bár értékben 7, a mennyiségi változást tekintve csupán 1 százalékos növekedésnek felel meg – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt adatokból.

A piackutató kiskereskedelmi indexe szerint tavaly is a feldolgozott hús volt a magyar háztartások által a legnagyobb értékben vásárolt élelmiszer, 311 milliárd forintos forgalma meghaladja a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokát elfoglaló sör (150 milliárd forint) és sajt (110 milliárd) együttes értékesítését. Vagyis a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis ellenére sincs nyoma visszaesésnek.

A hazai húsfogyasztási szokásokra továbbra is építhetnek a kiskereskedelmi láncok, a statisztikát még az sem befolyásolja, hogy az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át a vegetáriánus táplálkozásra. Inkább a disznóhús drágulására vezethető vissza, hogy évről évre nő a baromfitermékek népszerűsége, egyes bolthálózatoknál 55 százalékos a szárnyasok részaránya, szemben a már csak 45 százalékos részt lefedő sertéshúsokkal. Tavaly 1 százalékkal több feldolgozott húsra esett 6 százalékkal nagyobb költés a boltokban, a sör esetében pedig a Nielsen adatai szerint 10 százalékkal ugrott meg az értékesítés, ami 3 százalékos mennyiségi bővülés.

Ez némileg ellentmond a Magyar Sörgyártók Szövetsége által a Világgazdasággal közölt előzetes éves adatoknak, az iparági szervezet ugyanis 3 százalékos növekedés helyett 1 százalékos csökkenésről tud. E mögött az állhat, hogy a sörfogyasztás szempontjából fontos két hónap, a május és az augusztus is lényegesen hűvösebb volt tavaly, mint a korábbi években.