Felgyorsítanák a mezőgazdasági generációváltást

A tárca célja az agráröröklési szabályok megalkotása és a családi gazdaságok új jogszabályi környezetbe való illesztése. Az intézkedésektől a minisztérium azt várja, hogy sikerül megállítani a földbirtokok elaprózódását, a szabályozott gazdaságátadásokkal pedig lendületet vehet a generációváltás a magyar agráriumban.

Szinay Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarországon több mint 200 ezer ember és családja él meg közvetlenül az agráriumból. Az ágazat foglalkoztatása összességében 24,3 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között, a nemzetgazdasági foglalkoztatásból 4,8 százalékban veszi ki a részét a mezőgazdaság.

Az agrárfelsőoktatásban nő a hallgatói létszám, évente körülbelül 1200-1300-an végeznek. A tapasztalatok szerint már a szakképzésben is magasfokú pályatudatosság jellemzi a tanulókat, itt évente 2600-2700 diák szerez végzettséget. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel maradnak az ágazatban azok a tanulók, akiknek családja mezőgazdasági tevékenységet folytat saját gazdaságban, vagy ahol a szülők agrárvégzettséggel rendelkeznek.

A nagyobb méretű, árutermelő üzemek között nőtt azon gazdaságok száma, amelyeket fiatal üzemvezetők irányítanak, a felső- és középfokú végzettségű gazdaságvezetők aránya is folyamatosan nő 2010 óta. 2016-ban a "Földet a gazdáknak!" Program hatására megugrott az értékesített termőföld mennyisége, összesen 1219 fiatal gazda jutott együttesen mintegy 50 ezer hektár termőföldhöz, ez átlagosan 41 hektár termőföld megvásárlását jelenti gazdálkodónként.

A statisztikák szerint az elmúlt években a húsmarhatartó, illetve a juh-és kecsketartó ágazatban volt a legmagasabb a 40 év alatti gazdaságvezetők aránya: 22-26 százalék között mozgott. A legkisebb arányban a baromfitartók körében képviseltette magát a fiatal generáció, ebben a szektorban a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya meghaladta a 40 százalékot.