Fellépnek az igazságtalan kereskedelmi gyakorlat ellen

Igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok minden szektorban előfordulnak, de különösen problematikusak az élelmiszerellátási-láncnál, mivel a mezőgazdaság szereplői túlzott gazdasági nyomásnak vannak kitéve. Március 12-én az EP-képviselők új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak. Ők ugyanis az élelmiszerellátási-lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.

Mik azok az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok? Amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének. Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is.

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között: veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét; elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak; a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak; túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.

Az EP által elfogadott új szabályok minimum-követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszerellátási-lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak. A szabályok tiltják: kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén; utolsó pillanatban történő lemondásokat; a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását; arra kötelezni a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen; az írott szerződések visszautasítását. Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett. A tagállamoknak ki kell jelölnie egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.

Az új szabályokat a Tanácsnak is el kell fogadnia, mielőtt azok életbe lépnek. A tagállamoknak ezután két évük lesz arra, hogy bevezessék a szabályokat.