Fenntarthatósági kisokost állított össze élelmiszeripari vállalatok számára az agrárkamara

A NAK tájékoztatása szerint a kiadvány legfőbb célkitűzése, hogy leszámoljon azzal a tévhittel, miszerint a fenntarthatóság csupán egy költséges, nagyvállalatokat érintő adminisztrációs teher. A fenntartható működés az erőforrás-hatékonyság növelésén keresztül közvetlen megtakarítást és piaci versenyelőnyt jelent a kkv-szektor számára is.

Sok cégvezető úgy véli, ráér még foglalkozni az ESG kérdéskörével, azonban a piaci realitás mást mutat. A nyomás ma már megjelenik a finanszírozói és vevői oldalról is. A bankok a hitelbírálatok során a fenntarthatósági mutatókat beemelhetik a kockázatelemzésbe, így a felkészületlen vállalkozások kedvezőtlenebb finanszírozási feltételekkel szembesülhetnek. Ezzel párhuzamosan a nagyvállalatok a teljes beszállítói láncot átvilágítják, adatokat kérve a kisebb partnerektől is.

A Kisokos egyik megállapítása, hogy Magyarország „vízjárta” jellege ellenére valójában vízhiányos terület, ahol a beérkező vízkészlet 94%-a külföldről származik. Az élelmiszeripar számára a víz paradoxona jelenti az egyik legnagyobb kockázatot: mivel az ára jelenleg mesterségesen alacsony, a rendszer nem ösztönöz a takarékosságra. A stratégiai gondolkodásban a vizet nem olcsó közműként, hanem véges erőforrásként kell kezelni. A technológiai fejlesztések, mint a vízvisszaforgatás vagy a szürkevíz használata, elengedhetetlenek a jövőállóság biztosításához.

A körforgásos gazdaság modellje a hulladékra nem problémaként, hanem másodlagos nyersanyagként tekint. A kiadványban szó esik az „upcycling” (értéknövelő újrahasznosítás) élelmiszeripari lehetőségeiről, ahol például a sörgyártási melléktermékekből emberi fogyasztásra alkalmas, magas tápértékű élelmiszerek készülhetnek. A csomagolástechnika terén a „fenntarthatóbb” megoldások keresése a cél. A méréseken alapuló optimalizálás, például a fóliák vékonyítása vagy az előnyújtás növelése, azonnali költségcsökkenést eredményez a termékbiztonság veszélyeztetése nélkül.

A fenntartható átállás sikere a vállalatirányításnál (Governance) dől el. Ez a pillér biztosítja, hogy a cégvezetés döntései a „jót s jól” elv mentén szülessenek meg, figyelembe véve a teljes életciklus-elemzést és a hosszú távú hatásokat. A Kisokos hangsúlyozza: a fenntarthatóság nem egy Excel-táblával, hanem a tulajdonosi vízió újragondolásával kezdődik.

A NAK Fenntarthatósági Kisokos kiadványa komplex segítséget nyújthat ahhoz, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások a kötelezettségeket lehetőségre váltsák, és sikeresen vegyék a jövő gazdasági akadályait.