Finn elnökség, új bizottság, új parlament: mi lesz a Közös Agrárpolitika sorsa?

2019. július 1-jétől az év végéig – Románia után – Finnország tölti be az EU soros elnökségét. A „Fenntartható Európa, fenntartható jövő” jelmondatú programjukban kiemelt szerepet kap a közös értékek és a jogállamiság megerősítése, az EU versenyképességének növelése, a polgárok biztonságának átfogó védelme, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítása – állapítja meg elemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A finn elnökség által prezentált menetrend szerint a félév végére – amennyiben az MFF tárgyalások lezárulnak – akár az általános megközelítés, tehát azon tanácsi álláspont is kialakulhat, amellyel kapcsolatban az Európai Parlament (EP) még nem nyilvánított véleményt. Főbb vitás kérdésként az új támogatáselosztási modellre, az ágazati beavatkozásokra, a zöld architektúrára, a közvetlen támogatásokat érintő pénzügyi rugalmasságra, a definíciókra és a kondícionalitásra vonatkozó szabályokat említették.

Az EP 9. ciklusa 2019. július 2-án vette kezdetét. Az európai parlamenti választások jelentős változást hoztak az EP összetételében, mivel a korábbiakhoz képest nagyobb arányban jutottak be a zöldek és a liberálisok. A két legnagyobb frakció az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége pedig együttesen sem tudta megszerezni a képviselői helyek felét. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozatal során meg kell egyezniük a kisebb pártokkal is, hogy érvényre tudják juttatni az érdekeiket.

Az EP már szavazott a szakbizottságok létszámáról és tagjairól, így Magyarországot Ara-Kovács Attila (S&D/DK) rendes tagként, Hidvéghi Balázs (EPP/Fidesz) pedig póttagként képviseli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban (COMAGRI). A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban (COMENVI) rendes tagként Tóth Edina (EPP/Fidesz) és Rónai Sándor (S&D/DK) kaptak helyet, póttagként pedig Gyürk András (EPP/Fidesz) és Újhelyi István (S&D/MSZP) látja el a képviselői feladatokat. A szakbizottságok és albizottságok július 10-én tartották alakuló ülésüket és választották meg elnökeiket, így a COMAGRI élére Norbert Lins (EPP) került, a COMENVI elnöki pozícióját pedig Pascal Canfin (Renew Europe) tölti be.

Az EP-n belüli szakbizottságok és albizottságok összetételének a lehető legnagyobb mértékben kell tükröznie a parlament egészének összetételét, ezért a zöldek és a liberálisok a korábbinál nagyobb arányban vesznek részt a szakbizottságokban is. A KAP reform esetében ez jelentős mértékben befolyásolhatja a jelenlegi folyamatokat, ugyanis a COMENVI által szorgalmazott magasabb környezeti ambíciószint várhatóan nagyobb támogatást kap az EP-ben.

2019. második felében az Európai Bizottság összetétele is megváltozik, amely jelentősen kihat a további folyamatokra. A bizottság új elnökét, Ursula von der Leyent 2019. július 16-án választotta meg az Európai Parlament. Ezt követően a tagállamok javaslatot tesznek az országuk által delegált biztosra. Az új bizottság hivatalba lépéséhez a tanácsnak el kell fogadnia a biztosjelöltek listáját, amelyet majd az EP-nek is meg kell szavaznia. Ha minden a tervezett menetrend szerint halad, akkor az új bizottság november 1-jétől kezdi meg működését. Egyelőre nem tudni, hogy Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős európai biztos helyét ki veszi át a következő ciklusban, de az új biztos személye bizonyosan jelentős hatással lesz a közös agrárpolitika alakulására.