Folytatta a jegybanki alapkamat emelését a monetáris tanács

A tanács kedden 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is, így az egynapos betét kamata 3,40 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 5,40 százalék lett.

Az előző kamatdöntés óta az inflációs kockázatok erősödtek; az inflációs ráta csökkenésének megindulása a korábban várthoz képest kitolódik. A monetáris testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az MNB jelezte, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát változatlanul a heti tenderek keretében határozzák meg, és szükség esetén készek tovább emelni. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához. A grémium a szigorító monetáris politikával összhangban az MNB korábbi hitelezést támogató eszközeihez kapcsolódó preferenciális betét kivezetéséről döntött április 1-jei hatállyal.

Az MNB továbbá már március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. A jegybank számára továbbra is kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

A jegybank decemberben befejezte a válságkezelő programok kivezetését, ezzel összhangban nem vásárolt több állampapírt. Szükség esetén ugyanakkor az MNB készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni, ami nem jelenti a monetáris politikai irányultság megváltozását.

A monetáris tanács rámutatott arra, hogy a tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

Januárban az éves összevetésben számított infláció 7,9, míg a maginfláció 7,4 százalék volt; az előző hónaphoz képest az infláció 0,5, míg a maginfláció 1,0 százalékponttal emelkedett. Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság "erőteljes helyreállást" mutatott 2021-ben, a hazai GDP 7,1 százalékkal növekedett, ami az európai élmezőnybe tartozó bővülés.

A magyar gazdaság növekedési képessége erős, a GDP-növekedés 2022-ben 5 százalék körüli bővüléssel folytatódhat - jelezték. Az MNB szerint idén folytatódik a háztartások fogyasztásának emelkedése, amit a minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében.

Az MNB indoklásában emlékeztetett arra, hogy a GDP-arányos államadósság-ráta 2021. év végén az előzetes adatok alapján 78,2 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. A kormány a 2022. évi hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami a vártnál magasabb GDP-növekedéssel együtt az államadósság-ráta gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi.