Fontos a fogyasztók megfelelő tájékoztatása állategészségügyi vészhelyzetekben
2024. augusztus 29., 09:05
Komoly kockázatot jelent a félretájékoztatás agrárgazdasági – így például állategészségügyi vészhelyzetekben – is. A nemzetközi elemzések szerint a madárinfluenza megjelenését is dezinformációs hatások kísérték. Ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre és a megfelelő tájékoztatásra.
A Marsh McLennan és a Zurich Insurance Group együttműködésében kidolgozott Global Risks Report feltárja azokat a legsúlyosabb kockázatokat, amelyekkel a következő évtizedben szembesülhetünk a gyors technológiai változások, a gazdasági bizonytalanság, a felmelegedő bolygó és a konfliktusok következtében.
Az Állategészségügyi Világszervezet feleleveníti, hogy 2022. októberében a bőrcsomósodáskór terjedéséről és kezeléséről szóló online tartalom például összeesküvés-elméleteket kavart, aláásta a szarvasmarhák vakcinázására irányuló erőfeszítéseket, és azt sugallta, hogy a tej nem fogyasztható. Az Egyesült Királyság vezető hírforrása, a BBC cáfolta az állítást, tudományos alapokon nyugvó tények és szakértők véleményének felhasználásával. Ez csak egy a számos történet közül, amelyek nemzetközi címlapokra kerültek és rávilágítanak arra, hogy az állategészségügyi ágazatot milyen súlyosan érinthetik a hamis narratívák.
Szinte minden állatbetegség kitörését: a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmától (BSE vagy kergemarhakór), a ragadós száj- és körömfájásig (FMD), afrikai sertéspestisig (ASF), a madárinfluenzát is beleértve számos félretájékoztatás és dezinformáció kísérte.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) és a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (INTERPOL) együttműködésének köszönhetően megszületett, majd 2024. júniusában megjelent az a dokumentum, amely iránymutatást ad a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni küzdelemben állategészségügyi vészhelyzetek esetére. A megoldási stratégiák fontos sarokköve a megelőzés, a figyelemfelkeltő kampányok és viták megtartása, ahol olyan történésekről beszélhetnek szakértők, melyek nagy valószínűséggel bevonzzák a helytelen információk terjesztőit. Ezek jó alkalmak arra, hogy az érintetteknek vázolják az aktuális helyzetet és a célcsoportot rávegyék a megfelelő magatartásra. Egyben segíthet előzetes, korrekt információk megosztásában is, amitől azt várják, hogy az egyénekben megfogalmazódik egy belső késztetés, hogy tájékozottabbak, felkészültebbek legyenek és a körülöttük keringő információkat megfelelő kritikával kezeljék, ügyelve arra is, hogy ők maguk milyen információkat osztanak meg a környezetükkel.
A teljes cikk itt tekinthető meg.