Gazdálkodói elégedetlenség a Közös Agrárpolitika zöldítési törekvései miatt

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021-től 2027-ig tartó fejlesztési ciklusának átmeneti időszaka után 2023-tól a mezőgazdaságba áramló EU-s források csökkennek, miközben a gazdáknak jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell majd megfelelniük – állapították meg a K&H Agrárklub rendezvényén. Az új KAP több országban is ellenérzéseket váltott ki a gazdákból. Németországban a permetezőszerek visszaszorítása miatt tüntettek, Brüsszelben a támogatások csökkentése után vonultak fel traktorokkal az Európai Tanács közelében, Franciaországban pedig azért demonstráltak, hogy erősebben támogassák a kistermelőket. A magyar vállalkozások is tartanak az új szabályozástól amiatt, hogy versenyhátrányba kerülhetnek az EU-n kívüli cégekkel szemben, akik továbbra is importálni tudják majd termékeiket, de csak lazább szabályoknak kell megfelelniük.

Bár ez a félelem nem alaptalan, lehet mit tenni – mondta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Innovációval, olyan technológiák használatával kell erre válaszolnunk, amelyekkel csökkenthetjük a költségeinket és növelhetjük a terméshozamot.  A lehetőség adott, 2023-tól a források 20 százaléka épp az ilyen precíziós megoldások támogatására lesz elkülönítve, hogy az EU tartani tudja a célt. Így 2030-ra a növényvédő szerek használatában 50 százalékos, a műtrágyáénál pedig 20 százalékos csökkenés valósulhat meg. Magyarországon pedig kiemelten kedvező hiteleket lehet felvenni mezőgazdasági célokra.

A fenntarthatóvá válás nem csak az EU agrárprogramjában jelenik meg, a bankszektor is egyre nagyobb feladatot vállal finanszírozási oldalról. A  Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő feladatai közé tartozik a fenntartható gazdaság elősegítése. Gyura Gábor, az MNB fenntartható pénzügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy a bankok szempontjából a gazdaság szükségszerű „zöldítése” nemcsak a beruházási igények miatt fontos üzleti lehetőség a hitelintézeteknek, de kockázati szempontból is előnyökkel járhat.

A fenntarthatóbban működő vállalkozások nagyobb eséllyel teljesítik a szabályozás és az ügyfelek által támasztott erősödő zöld elvárásokat, vagy éppen több uniós forráshoz juthatnak. Pénzügyi megfontolásból tehát érdemes olyan projekteket finanszírozni, amelyek környezeti szempontokat is figyelembe vesznek – fogalmazott Gyura Gábor.

A hitelminősítő Moody’s is hasonló tendenciákat figyelt meg. Tavalyi felmérésük szerint nagyjából kétszer valószínűbben válnak nem teljesítővé a nem „zöld” kölcsönök. A szemlélet globális elterjedését jól mutatja, hogy idén először – kötvénykibocsátással és hitelekkel – több finanszírozáshoz jutottak a zöld projektek, mint a szénhidrogénekkel kapcsolatos beruházások.