Globális és egyéni döntésekre is szükség van a klímaváltozás elleni küzdelemben

A volt köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében tartott előadást a klímaváltozás hatásairól és a fenntartható fejlődésről egyetemi hallgatók előtt. Áder János előadásában azt mondta, a klímaváltozást és annak sebességét ma már kevesen vitatják, abban van vita, hogy ez a folyamat emberi tevékenység következménye-e.

Előadásában felvázolta a világban bekövetkezett "demográfiai robbanás" okozta környezeti változásokat, az iparosodás hatását a Föld hőmérséklet-emelkedésére. Mint mondta, az emberi faj megjelenésétől nagyjából az 1900-as évek elejéig 2 milliárdra nőtt a Föld népessége, mára azonban eléri a 8 milliárdot, ez száz év alatt négyszeres növekedést jelent.

A globális átlaghőmérséklet változása többek között oda vezet, hogy ennek a századnak a végére - ha minden változatlan marad - 500 millió ember lakóhelye kerül víz alá. Ez több mint az Európai Unió (EU) teljes lakossága. Ennek a változásnak nemcsak környezeti, hanem komoly társadalmi hatása is lesz.

A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, a hidrológiai ciklus felgyorsul, egyre szélsőségesebb időjárásnak leszünk tanúi. Gyakoribb árvizek, extra aszályok, sőt a két jelenség együttese is megfigyelhető lesz. A klímaváltozással összefüggő kár mértéke évről évre nagyobb, például 2021-2023 között az EU-ban 160 milliárd euró.

Áder János előadásában beszélt az élelmiszer-, a textil- és a mobiltelefon-előállítás környezetre gyakorolt hatásairól is, jelezve, hogy az évente kétmillió tonna élelmiszer előállítása, feldolgozása, tárolása, szállítása mind energiaigényes tevékenység. Ha élelmiszer kerül a kukába, akkor az (arra fordított) energiát is kidobjuk.