GMO-botrány: 8,5 ezer hektárt érintenek a növénymegsemmisítési intézkedések
2011. augusztus 12., 12:44
Mintegy 4500 hektár génmódosított vetőmaggal szennyezett, illetve további 4000 hektár körüli pufferzónát érint a génmódosítás miatt elrendelt növénymegsemmisítés - jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a budapesti Sziget fesztiválon tartott sajtóbeszélgetésen. Közvetlenül mintegy 225 termelőt érint a GMO-val szennyezett növények megsemmisítése, míg a pufferzónában megsemmisített kukorica további 2500 termelőt.
A termelők egységes, hektáronként 360 ezer forintos kártérítésben részesülnek - emlékeztetett az államtitkár. Ezt az összeget "megfelelő színvonalúnak" és "korrektnek" nevezte. A kifizetések ütemezéséről elmondta: a most zajló "takarítási fázis" után, szeptember 30-áig lehet jelezni a kárigényeket a kormányhivataloknál. Ezt követően 10 nap lesz az engedményes szerződések megkötésére, majd december 10-éig fizetik ki a kártérítéseket.
A nyári szabadságok után egy "GMO-bizottságot" hoznak létre a szaktárca vezetésével. A testületben várhatóan több minisztérium is képviseli magát, mandátuma egy rögzített időpontig szól majd.
A tárca a szabályozás egyszerűsítésére törekszik, az uniós elvárások feletti, önszorgalomból létre hozott bürokráciát le kell építeni - mondta a beszélgetésen V. Németh Zsolt, a VM vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Sikerként értékelte, hogy a mikrovállalkozási és turisztikai projektek elbírálási idejét a korábbi 13-14 hónapról 6 hónapra szorították le.
Az elkövetkező időszakban több pályázatot is kiír a tárca. A minisztérium szeptember 15. és október 14. között öntözés meliorációs és vízgazdálkodási akciót hirdet, meglévő baromfitelepek fejlesztésére pedig szeptember 1. és 30. között lehet pályázni. Szeptember 1-30 között nyílnak meg a helyi vidékfejlesztési stratégiák is, azaz a LEADER-programok, ahogy a 210 település számára elérhető tanyapályázatok is. Utóbbiak esetében hiánypótlással együtt 2 hónapon belül bírálják el a pályázatokat. Ismét kiírásra kerül az élelmiszeripari vállalkozások innovációs pályázata (évip) is, amely azért fontos, mivel egyedül ezzel lehet az élelmiszeripari feldolgozók számára forrásokat biztosítani.
