Hatásosak és piacbővüléshez vezethetnek a hazai szalmonellamentesítési programok

A szalmonellák kiemelt jelentőségű kórokozó mikroorganizmusok, amelyek mintegy 2500 típusa közül egyes szerotípusok, mint a Salmonella Enteritidis és Typhimurium különösen nagy számban okoztak humán megbetegedéseket - állapította meg a szakértő. A szalmonellák okozta szennyezettség továbbra is az élelmiszerek által közvetített humán megbetegedések egyik fő forrását jelenti, bár az elmúlt öt évben az Európai Unióban következetesen csökkenő tendencia figyelhető meg a fertőzöttek számának alakulásában. Az előadás teljes szövege a következő linkre kattintva tekinthető meg.

Bakos Nóra szerint a nemzetközi adatok azt mutatták, hogy az előállítás és feldolgozás higiéniájának javítását célzó intézkedésekkel, illetve a fogyasztók és a közétkeztetők felvilágosítására irányuló programokkal az epidemiológiai helyzet javítható, de áttörő siker nem született. A további előrelépés kulcsát az állatállományok szintjén végrehajtott gyérítési programok képezik, amelyek célja, hogy szalmonellamentes alapanyag lépjen be az élelmiszeriparba, a közétkeztetésbe és a konyhákba.

A házityúkok esetében a 1003/2005/EK rendelet előírta, hogy 2009. december 31-ig az Európai Unióban tartott tenyészállományok szalmonella fertőzöttsége tagállami szinten nem haladhatja meg az egy százalékot. A szabályozás e szintet a S. Enteritidisre, a S. Typhimurium, a S. Hadarra, a S. Infantisra és a S. Virchowra határozta meg. A rendelet a legalább 250 felnőtt tenyészállatot tartó gazdaságokra vonatkozott.

Magyarországon a házityúkoknál 2007-ben indult a gyérítési program. A szakértők kezdetben 6 százalékos Salmonella Enteritidis (SE) és Typhimurium (ST) fertőzöttséget feltételeztek, amely 2010 végére - amikor a programban részt vevő összes állományt bevizsgálták - jelentősen csökkent. Az SE/ST fertőzöttség 0,24 százalékos, az öt szerotípusra vonatkozó pedig 0,85 százalékos volt, vagyis sikerült a közösségi célkitűzést teljesíteni - állapította meg Bakos Nóra.

A hazai házityúk tojóállományokban a 2006-ban végzett alaptanulmány 34 százalékos SE/ST fertőzöttséget állapított meg, majd a gyérítési program 2008-ban indult. A tojóállományok SE/ST fertőzöttsége már abban az évben 8,66 százalékosnak bizonyult, amely tavaly 1,4 százalékra csökkent, vagyis itt is sikerült az ide vonatkozó közösségi célkitűzést teljesíteni. Az összes szerotípusnál a fertőzöttség 5,54 százalékos volt.

A házityúk brojlerállományokban a gyérítési program 2009-ben kezdődött meg. Az S.E./S.T. fertőzöttség akkor év végén 0,45 százalékos, az összes szerotípusé 32,9 százalékos volt. Tavaly a programban részt vevő állományok csaknem száz százalékát bevizsgálták. Az uniós célkitűzés szerint 2011. december 31-re egy százalék alá kell szorítani az SE/ST pozitív állományok százalékos arányát, amely azonban már az elmúlt évben csak 0,08 százalékot tett ki, az összes szerotípusnál pedig 16,97 százalékot ért el.

A pulykaállományokban a gyérítési program tavaly indult: a bevont állományok közül 40 pozitív lett, de nem a mentesítési program alá tartozó Salmonella szerotípusra nézve, ezért egy állományt se kellett felszámolni. Az uniós célkitűzés szerint 2012. december 31-re egy százalék alá kell szorítani az SE/ST pozitív tenyészpulyka-állományok százalékos arányát, de nálunk tavaly év végén a fertőzöttség "nulla százalékos" volt, az összes szerotípusnál pedig 33,98 százalékot tett ki.

A hízópulykák esetében a gyérítési program szintén az elmúlt évben kezdődött. Az uniós célkitűzések szerint 2012. december 31-re itt is egy százalék alá kell szorítani az SE/ST pozitív állományok százalékos arányát. Magyarországon a fertőzöttség 2010 végén 0,08 százalékosnak bizonyult, vagyis a követelményeknek sikerült eleget tenni. Az összes szerotípusra bézve pedig 29,92 százalékos fertőzöttség mutatkozott.