Hatvanezer hektárnyi tavaszi vetést terveznek a gazdák Veszprém megyében

Nehéz évet tudhatnak maguk mögött az agrárium szereplői - jelentette ki közleményében Boros Gábor, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának igazgatója. A legnagyobb káruk a Balaton-felvidéki és a sümegi kistérség szántó-vetőinek volt. Átlagosan tavaly őszi búzából 3,4 tonnát, őszi és tavaszi árpából 3 tonnát, repcéből és napraforgóból alig 2 tonnát, szemes kukoricából 4,2 tonnát takarítottak be a gazdák hektáronként. Harmada volt a lucernaszéna és a szálastakarmányok szükséges mennyisége is az állattartók igényelte mennyiséghez képest, a terményárak 20-30 százalékot emelkedtek - sorolta az igazgató.

Veszprém megyében a tyúkfélék állománya az ezredforduló szintjére esett vissza, 850 ezer darab volt tavaly. A 7,3 ezer háztájiban tartott sertéssel együtt sem éri el a sertések száma a 67 ezret, ami a 2000 évinek csupán a 48 százaléka. Szarvasmarhából 35 ezer darabot tartanak. Az igazgató hozzátette: a gyümölcs- és szőlőtermelést az aszályt megelőzően a múlt év eleji fagykár tizedelte meg, a fiatal, még nem termő ültetvényekben pedig a csapadékhiány miatt kell az állomány jelentős hányadát tavasszal pótolni.

A Veszprém megyei borászok nem panaszkodnak, a Vince napi kóstolók igen jó minőségű borokról adtak számot, a négy történelmi borvidéken legfeljebb az újbor mennyisége lett kevesebb, a vízhiányos forróság 40-50 százalékos lékihozatalt tett csak lehetővé a leszüretelt szőlőből.

Az igazgató tájékoztatása szerint a csaknem 33 ezer méhcsaládot gondozó méhészek is gondokkal küzdöttek, hiszen az akác rügypattanásakor több hullámban fagyott el, a mézelő növények virágzása a hőségben rendkívül gyorsan zajlott, így a hordás ideje - ezáltal a méz mennyisége - fele lett a tavalyelőttinek.