Hogyan csökkentheti a megelőzés az antibiotikumok felhasználását az állattenyésztésben?
2025. január 16., 08:51
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában azt mutatja be, hogy az állatbetegségek esetén a megelőzés, valamint a jó gyakorlatok alkalmazása hogyan járulhat hozzá az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséhez.
Az antimikrobiális szerek fontos szerepet játszanak mind az állatgyógyászatban, mind pedig a humán orvoslásban, mivel az antibiotikumok csökkentik a páciensek tüneteinek erősségét és az állatok szenvedését, valamint az elhalálozás/elhullás mértékét, miközben mérséklik a betegségek állatok és emberek közötti terjedésének kockázatát is. Az antimikrobiális szereknek az élelmiszer-termelési rendszerekben történő használata jelentősen hozzájárult az állatjólét javulásához és a termelési rendszerek biztonságosabbá tételéhez.
Ezeknek a fontos állatgyógyászati készítményeknek a túlzott és nem megfelelő használata azonban veszélyeztetheti az emberi egészséget és alááshatja az agrár-élelmiszeripari rendszerek hosszú távú életképességét. Az antimikrobiális szerek helytelen használata ugyanis hozzájárul a gyógyászati készítményekkel szemben ellenálló, ugynevezett rezisztens baktériumoktörzsek kialakulásához, ami negatív következményekkel jár az állatok és az emberek egészsége tekintetében, valamint a környezetre nézve egyaránt. A rezisztens baktériumtörzsek kialakulása ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy egy-egy állatbetegség esetén fokozódhat az állatok szenvedése, nőhet az elhullások száma, és csökkenhet az antimikrobiális szerekkel történő kezelések hatékonysága mind a humán orvoslásban, mind pedig az állatgyógyászatban.
A FAO – a szervezetük által kidolgozott javaslatcsomag részeként – egy 10 éves, RENOFARM elnevezésű kezdeményezést indított el annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdaságokban az antimikrobiális szerek iránti igényt a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakítása révén. A kezdeményezés célja, hogy 100 országot vonjon be az antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó globális vezetői csoportnak és a FAO Mezőgazdasági Bizottság (COAG) Állattenyésztési Albizottságának felhívására válaszul.
Ezen kezdeményezéssel összhangban a FAO és a HealthforAnimals szervezet közzétett egy jelentést „Hogyan csökkentheti a megelőzés az antibiotikumok felhasználásának szükségességét: Az antimikrobiális szerek iránti igény csökkentésének módjai a gazdaságokban a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakítása révén (RENOFARM)” címmel. A jelentés mélyreható elemzést nyújt az antibiotikumok és antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának csökkentésére, a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek támogatására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló stratégiákra vonatkozóan. A RENOFARM kezdeményezésen keresztül a FAO támogatja az agrár-élelmiszeripari termelőket a jó gyakorlatok átvételében, annak érdekében, hogy az antimikrobiális szerek használatának szükségességét csökkenteni tudják és megőrizzék ezen életmentő gyógyszerek hatékonyságát a jövő generációi számára.
A legfontosabb ajánlások és cselekvési pontok között szerepel a megelőzés, mint elsődleges stratégia, mivel a betegségeknek az állatállományokban történő megelőzése csökkenti az antimikrobiális szerekkel történő kezelések szükségességét. Az állattartó gazdaságokból származó bizonyítékok világszerte azt mutatják, hogy ha az állatokat vakcinázással, a biológiai biztonság fenntartásával és a helyes állattartási gyakorlatok alkalmazásával védik a betegségektől, akkor kevesebb antimikrobiális szerekkel történő kezelésre van szükség. Mindezen intézkedések többszörösen is előnyökkel járnak, ugyanis növelik például a termelékenységet és csökkentik a költségeket, miközben minimalizálják az antimikrobiális szerek környezetbe kerülését és javítják az állatok jólétét.
A vakcinázás a bakteriális és vírusos betegségek megelőzésének elsődleges módszere. A tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott takarmányozás szintén fokozhatja az állatok természetes ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A jobb gazdálkodási, telepirányítási és biológiai biztonsági gyakorlatok − például a magasabb szintű istállóhigiénia − megakadályozhatják a kórokozók terjedését, a digitális technológiák alkalmazása pedig hatékonyabb és pontosabb állategészségügyi beavatkozásokat tesz lehetővé, amelyek alapvető szerepet játszanak az antimikrobiális szerek használatának a gazdaságok szintjén történő csökkentésében. A gazdaságokat arra ösztönzik, hogy jobb gazdálkodási gyakorlatok, magasabb szintű higiéniai körülményeket, megfelelő takarmányozást és vakcinázást alkalmazzanak a betegségek kitörésének minimalizálása érdekében.
A teljes cikk itt tekinthető meg.
