Ideiglenes uniós megállapodás a húsok megnevezéséről és a szállítási szerződésekről

Az agrárszektor az elmúlt években példátlan kihívásokkal szembesült: a világjárvány, a szélsőséges időjárási események, az ukrajnai háború és a megugró infláció egyaránt destabilizálták a piacot, és jelentősen növelték a termelők bizonytalanságát. Az új rendelet célja az igazságosság és a bizalom helyreállítása, valamint a gazdák alkuerejének növelése.

A fogyasztói bizalom növelése érdekében a szabályozás szigorúan korlátozza egyes marketing kifejezések használatát. A „tisztességes” (fair), a „méltányos” (equitable) és ezekkel egyenértékű kifejezések csak olyan termékeken szerepelhetnek, amelyeknél a kereskedelmi kapcsolatok stabilak és a termelők számára biztosított a költségeket is tükröző jövedelmező ár. Emellett pontosítják a „rövid ellátási lánc” fogalmát is: ez olyan közvetlen kapcsolatot jelent a gazda és a fogyasztó között, ahol a termelés helyszíne egyértelműen azonosítható, és a földrajzi távolság minimális.

A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a mezőgazdasági termékek átadásakor kötelezővé teszi az előzetesen, írásba foglalt szerződések alkalmazását. Ezeknek tartalmazniuk kell az árat, a mennyiséget és a szállítási ütemezést. A piaci ingadozás kezelésére a tejágazatban a több mint hat hónapot, míg a többi ágazatban a tizenkét hónapot meghaladó időtartamú szerződések esetében kötelező a felülvizsgálati záradék alkalmazása. Ezt a gazdák váratlan körülmények, például szélsőséges időjárási viszonyok vagy állatbetegségek esetén aktiválhatják.

A rendelet módosítás különös figyelmet fordít a hússal kapcsolatos megnevezések védelmére. A „hús” fogalmát az állatok emberi fogyasztásra alkalmas ehető részeként határozza meg, és az olyan tradicionális elnevezéseket, mint a „steak”, „szalonna”, „csirkemell” vagy „bélszín”, kizárólag állati eredetű termékekre tartja fenn. Ezek a kifejezések a jövőben nem használhatók olyan élelmiszerek megjelölésére, amelyek állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejttenyészetből vagy szövettenyészetből állnak, illetve azokból izoláltak vagy állítottak elő, biztosítva ezzel az átláthatóságot a tápanyagtartalom és az összetétel tekintetében.

Továbbá ösztönzőket is tartalmaz a generációs megújulás elősegítésére: a fiatal vagy új gazdák számára az uniós pénzügyi hozzájárulás bizonyos beruházások esetén legfeljebb 20 százalékponttal növekedhet. Emellett a természeti katasztrófák vagy járványok sújtotta szervezetek esetében az uniós támogatási ráta 50%-ról akár 70%-ra is emelkedhet.

Az új szabályok többsége a hatálybalépést követő két év elteltével válik alkalmazandóvá, míg a hús megnevezésekre vonatkozó szigorítások három év türelmi időt kapnak.

További információk itt érhetők el.