Import szója helyett fehérjetakarmány algákból?

Az egyetemmel közösen végzett kutatómunka célja biodízel előállítása volt, de a Baross Gábor Program vállalati innovációs keretéből 75 százalékban támogatott, 50 millió forint összköltségű projekt során fontosabb felismerésre jutottak. A laboratóriumi és szabadtéri tározókban vizsgált algafajok közül többet is magas fehérjetartalma alkalmassá tesz takarmányozási célokra is. A világban fellépő takarmányfehérje-hiány enyhítésére az alga képes lehet alternatívát nyújtani, a magyarországi szójaimportot pedig akár teljes egészében is kiválthatná - fogalmazott Vaszkó Gábor, hozzátéve, hogy a szója behozatalára évente mintegy 80 milliárd forintot költ Magyarország.

Az algát halastavakhoz hasonló tórendszerekben lehet termeszteni. Jelenleg keresik a pénzügyi forrásokat ilyen algafarmokat létesítésére, de előbb saját sertéstelepükön kívánnak tapasztalatot szerezni. Vaszkó Gábor a projekt hosszú távú gazdasági hatásairól szólva elmondta: ezerhektárnyi algatermesztéshez használt tó produktumával becslései szerint az egyébként főleg génmódosított import szója fele kiváltható lenne. Magyarország fizetési és külkereskedelmi mérlege is javulna, ha az importtakarmányt egy hazai előállítású termékkel váltanánk ki. Megítélése szerint egy-egy folyó vízszabályozásához kiválóan lehetne igazítani az algafarmok létrehozását. Ezek kiépítése és üzemeltetése több száz munkahelyet is teremthetne. A Debreceni Egyetemen a nagyüzemi termesztéssel párhuzamosan a folyamatos oktatási háttér is kiépülhetne.