Intézkedéseket sürget a BTT és a VHT a rendkívüli forróság és a takarmánydrágulás miatt

A baromfihús és étkezési tojás termelés évente mintegy 800 Milliárd Ft termelési értéket állít elő, míg a sertés ágazat közel 400 Milliárd Ft értéket. A baromfi- és sertés- valamint marhahús a hazai húsfogyasztás közel 95%-át teszi ki. Ezen termékek feldolgozása, de nagyrészt megtermelése is szinte teljesen egészében Magyarországon, magyar munkaerővel történik.

Aszály okozta közvetlen és közvetett hatások a sertéságazatban

• A szaporító állományban (kocatartás) ivarzási, vemhesülési, fialási problémák, tejképződési és tejleadási zavarok
• A szopós malac állományban tejhiány okozta súlygyarapodási problémák, megbetegedések esetenként jelentős elhullások
• A hízóállat állományokban egyrészt a hőtorlódás okozta étvágytalanság, súlygyarapodás akár jelentős csökkenése, megállása magasabb húzósúlyban, elhullások növekedése, másrészt a gyengébben felnevelt malacok egészségügyi és súlygyarapodási problémái miatti lassúbb véghizlalási súly elérése, elhullások, selejtezések és ebből eredő üzemeltetési problémák
• Mindezek megelőzését ill. mérséklését célzó intézkedések okozta költségkihatások / hőstressz csökkentő adalékanyagok alkalmazása, ventiláció növelése, permetezéses állományhűtés, klimaberendezések sokkal nagyobb energia felhasználása, /
• Mindezek okozta mintegy 10-15 %-os költségnövekedés a termelésben

Forróság okozta károk a baromfiágazatban

A közvetlen hőhatás 2012. június 28-tól július 14-ig, több mint két héten keresztül érte a baromfiállományokat. A hőstressz utóhatása a hosszabb nevelési és termelési idejű állományoknál a hőség elmúltával is kieséssel jár. A közvetlen veszteségek elsősorban az elhullásból, súlygyarapodás csökkenésből, a keltető tojás kiesésekből, a termékek minőségromlásából, a hőség elleni védekezés többletköltségeiből adódnak össze. A kéthetes hőség alatt a baromfiágazat becsült kárösszege 4 152 millió Ft, mely nem tartalmazza a vágóhídi veszteségeket. A károk felmérését megtettük, elküldtük a VM és az MVH döntéshozó szerveinek. Fontos és sürgős megismerni a kormány segítő szándékának módozatait és mértékét, hiszen így is tömegével hagyják abba a csirke-, pulyka-, kacsatartók naposállatok telepítését.

Az aszály okozta nehézségek - takarmány alapanyag drágulás

Az elmúlt év csapadékhiánya és a kora tavasztól jelentkező aszályos időjárási körülményeket még fokozta a május közepén észlelt régen nem tapasztalt fagy, a júniusban és júliusban fellépő hőségnapok magas száma és rekordokat döntő hőmérsékleti maximuma, és a csapadékhiány. Az elmúl egy hónapban hasonló kedvezőtlen híreket kaphattunk az egész világból, melynek következményeként óriási ütemű takarmány alapanyag-áremelkedés kezdődött meg, melyet tovább tetéznek a spekulációk.

A felvásárló szervezetek meghirdetett áraik felett vásárolnak egyedi megállapodások alapján. A jó minőségű búza biztonsággal 70 eFt/t áron értékesíthető és a kukoricára is hasonló előrejelzések láttak napvilágot. A chicagói tőzsdén a búza és kukorica ára meghaladja a 300 $/tonnát, a szójadara ára pedig az elmúl két hét alatt 20%-ot emelkedett (a két hete 600 $/tonna alatti ár ma 720 $/tonna körül van). Fontos látni és megérteni, hogy nem nem ágazati piaczavarról van szó, hanem egy európai kiterjedésű, Vis major helyzetről.

Ma már világosan látható, hogy a takarmánykeverő üzemek a sertéstápok esetében a búzát és az árpát, a baromfi tápok esetében a búzát nem tudják terveik szerint felvásárolni, mivel a betakarított búza 70 - 80 %-a kiváló minőségű étkezési kategóriába sorolható termék, ára miatt takarmányozási célokat nem tud szolgálni.

Világos tehát, hogy a betakarítható kukorica mennyisége döntő fontosságú lesz a takarmánybázis biztosításában, ára pedig meghatározza az állattenyésztés és ez által az állati termék előállítás sorsát.

A világ méretű 30 - 40 %-os gabonaár emelés kompenzációjára szokásos piaci eszközökkel, azaz a feldolgozott termékek áremelésével nincs lehetőség. (A baromfi ágazat 1700 ezer t búzát és kukoricát, valamint 250-300 ezer t szóját használ fel.)

A baromfi ágazat termékpályái a jelenlegi gabonaárakkal elkészítették és lemodellezték az élő baromfi önköltségének alakulását a következő 4 - 5 hónapra. Az eredmény drámai, 15 %-os önköltség (élőbaromfi előállítási költség) növekedés fog bekövetkezni szeptember hónaptól, melynek kompenzálására (a kihozatali arányok figyelembevételével) 20 - 22 % vágott baromfihús áremelés volna szükséges. Ilyen mértékű áremelést a jelenlegi ÁFA kulcsok ismeretében, elképzelhetetlennek tartunk, hiszen a vásárló erő nemhogy erősebb lenne, hanem az egyéb inflációs tényezők hatására (energia árváltozások, cigaretta és dohány termékek jövedéki adóemelése stb. miatt), inkább csökken.

Javasolt rövidtávú intézkedések

• A 139-2007 FVM rendelet baromfiágazati állatjóléti támogatásának 2007 óta változatlan 4 milliárd Ft-os keretét, 2013-tól 8 milliárd Ft-ra kell emelni, a keretváltozás igényét azonnal jelezni kell az EU felé. Példaképp említhetjük, hogy amíg a vágócsirke után járó állatjóléti támogatás nálunk 7 forintot tesz ki kilogrammonként, addig ez a tétel Lengyelországban 41 Ft/kg, Romániában pedig eléri a 60 Ft/kg-os nagyságrendet.
• A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a hőstressz okozta károk rendezésére milyen forrásból (pl.: de minimis, vis maior, stb.), mekkora összeget tud azonnali segítségként a károsultaknak eljuttatni, valamint átcsoportosítani az állatjóléti támogatások (I - II. negyedévi) kifizetési összegeinek megemelésére.
• A 139/2007 FVM rendelet 2012. évi első negyedévi támogatási összegét szeptember hónapban, míg a második negyedévi (még el nem bírált) összegeket ez év október hónapjában kapják meg a termelők. A II. félévi összeget 2013. első negyedévében ki kell fizetni.

• Az ágazat részére - élőállat és takarmány alapanyag vásárlásra - kamattámogatásos forgóeszközhitel-keretet kell biztosítani állami garanciával, mellyel a meglévő magas kamatozású hiteleiket is kiválthatják vagy új, alacsony kamatozású forrásokhoz juthatnak.
• Állati hulla ártalmatlanításának támogatásáról rendelkező 56/2008. (IV.25.) FVM rendeletben meghatározott támogatási keretösszeg felhasználását kérjük figyelemmel kísérni, és szükség esetén a keretet megnövelni.

Javasolt nem azonnali, de mielőbb bevezetendő intézkedések

• Szelektív módon "vezértermék" választással az ÁFA 5 %-ra való csökkentése. (Ez a sertéságazatban a tőkehúsokra, baromfiágazatban a comb-, mellfilé, tojás termékkörre vonatkozhat. Ezzel a lépéssel a közös teherviselés megvalósítható, és csökkenthető a fogyasztói áremelkedés mértéke, sőt a feketegazdaság részbeni kifehéredésével is számolni lehet - ennek ugyan nem azonnali mérhető haszna van, hanem több évre elhúzódó pozitív hatása.

• Stratégiai megállapodás szükséges az alapanyag termelő ( állattartó ) és húsipari feldolgozó valamint a kiskereskedelmi szektorok között.
• A pénzügyi likviditás biztosítása a körbetartozások felszámolásával a vonatkozó jogszabályok felszámolásával és a kiskapuk megszüntetésével
• Növelni kell a vízgazdálkodás súlyát és szerepét. Ebbe beletartozik a csatornahálózat felújítása és bővítése, víztározók létesítése az ország minél több pontján.
• A talaj vízmegtartó képességének javítása, a szerves trágyázás terjesztése, e szempontok figyelembevétele az agrotechnikai fejlesztések és a támogatási kérelmek bírálata során.
• Integráció növelése a növénytermesztés és az abrakfogyasztó ágazatok szereplői között.
• A sertés állomány genetikai módosítása abban az irányban, hogy az állatok hőstressz rezisztenciája fokozódjon, ami biztosítja a tartás és hízlalás időszaktól független hatékonyság fenntartását.
• Ugyancsak fontos a genetikai potenciál minél teljesebb kihasználása és növelése, ami a profitabilitás növekedése mellett az egységnyi takarmányon hizlalt súly növekedését eredményezheti, ezáltal is csökkentve a takarmányozási költségeket.
• A takarmány komponensek cserélhetőségét a mindenkori hozamok és árfekvések függvényében.
• Takarmány-növények intervenciós készletezésének és kitárolásának tervezése, szervezése.
• A termelési technológiák betartásának a szigorítása, különös tekintettel a takarmányozás hatékonyságának a növelésére
• Elővigyázatossági intézkedési csomagok kidolgozása és hatálybaléptetése egyrészt aszályos más árvizes, belvizes körülmények kialakulásának megelőzésére, hatásainak mérséklésére
• Katasztrófa alap nagyságának olyan mértékű növelése, ami azonnali beavatkozást is lehetővé tesz.
• Középtávon segíthet, ha más tagállamokkal összefogva az EU Bizottságra való nyomásgyakorlással el lehetne érni a húslisztek visszavezetését a baromfi (és sertés) takarmányozásába, valamint megfontolandó az állami gabona intervenciós rendszer visszaállítása.

Az idei évben kialakult rendkívüli állapot az állattenyésztést kritikus helyzetbe hozta. Központi állami intézkedések nélkül ez a piaci pozíció további állatlétszám leépüléssel fog együtt járni, amit határozott intézkedésekkel, beavatkozásokkal meg kell, hogy akadályozzon a magyar állam.