Januárban tetőzött, jövőre pedig 3-5 százalékra csökkenhet az infláció
2023. március 31., 08:59
Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. A fogyasztói árak csökkenése 2023 második felében felgyorsul és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Balatoni András szerint a februári inflációs adat (25,4 százalék év/év) megfelelt a várakozásoknak. Az élelmiszerek - és azon belül is a feldolgozott élelmiszerek - drágulása historikusan és nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, azonban az áremelkedés üteme februárban már második hónapja csökkent. Ezzel szemben a piaci szolgáltatások árazása a jelentős januári átárazások miatt emelkedő pályán maradt.
Az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi - derül ki az MNB negyedéves jelentéséből. Az MNB 2023-ra 15,0-19,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jelezett előre, amely megegyezik a decemberi prognózissal. Az adóhatásoktól megtisztított maginfláció idén a 16,9-19,4-es sávban alakulhat, míg három hónapja 14,9-17,4 százalékkal számoltak.
A jegybank 2024-ben 3,0-5,0 százalékos sávba várja az inflációt, míg tavaly decemberben 2,3-4,5 százalékot prognosztizált. Az energia és élelmiszeráraktól megtisztított inflációs prognózisát 2024-re a jegybank a decemberi 3,2-5,5 százalékról 4,4-6,4 százalékra emelte, 2025-re pedig változatlanul 3,0-3,6 százalékon hagyta.
Balatoni András szerint nem számolnak az élelmiszer-árstopok kivezetésével. A kivezetés egy százalékponttal emelheti az inflációt, de sok múlik a kereskedők viselkedésén.
