Javítani kell a baromfiágazat finanszírozási helyzetén - BTT szakmai nap Debrecenben
2010. szeptember 17., 17:45
Hitelekkel és pályázatokkal kellene javítani a baromfiágazat finanszírozási helyzetén, a források igénybevételét pedig terméktanácsi tagsághoz kellene kötni - jelentette ki Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke a szervezet "Csirke Napja" elnevezésű debreceni rendezvényén. A BTT a mai konferenciával erősíteni kívánta azt a szakmai munkát, amely szerinte elengedhetetlen az ágazat további fejlődéséhez. A mai szakmai napot szombaton egész napos csirkefesztivál követi Debrecenben, a VI. Szomszédsági nap és Csapókerti szüret helyszínén.
A baromfiágazat finanszírozási problémáit hitelekkel és pályázatokkal kell könnyíteni, a források igénybevételét pedig terméktanácsi tagsághoz kellene kötni - húzta alá Bárány László. A megoldandó problémák között említette az import szigorúbb ellenőrzését, a baromfiágazat humántőkéjének megerősítését, illetve a mezőgazdasági alapanyagok és termékek áfájának csökkentését is. Emellett végig kellene vinni az élelmiszer-biztonságot garantáló programokat is, amelynek eredményeként már ma is szigorú ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy ne kerülhessen fertőzött termék a polcokra - állapította meg.
A BTT statisztikái szerint Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás tavaly 32 kilogramm volt, és ez jelentősen meghaladta az EU-tagállamok 24,1 kilogrammos átlagát. A magyar fogyasztás döntő részét a csirkehús tette ki, fejenként 18,8 kilogrammal. Az előrejelzések a magyar piacon, az EU-ban és a világ más országaiban is a baromfihús-fogyasztás szerény, de tartós növekedésével számolnak. Ezzel párhuzamosan a baromfihús-termelésében is növekedés várható. Míg 2006-ban a világ baromfitermelése 85,1 millió tonna volt, addig 2015-re 105 millió tonna várható.
Magyarországon a baromfitermelés 2006-ban 427 ezer tonna volt, amelyből a csirkehús 215 ezer tonnát tett ki. Az idei előrejelzés szerint az össztermelés 455 ezer tonna lesz, a csirkéé pedig 236 ezer tonnát érhet el. A terméktanácsi kimutatásokból kiderül, hogy a magyarországi csirkehús-termelés - a 90-es évek hullámvölgye után - 215 és 245 ezer tonna között mozgott az elmúlt években, de nem közelítette meg a 80-as évek végén regisztrált, 350 ezer tonnát is meghaladó rekordteljesítményt. Tavaly a magyar baromfitermelés 54 százalékát adta a csirke, a többi baromfi - a tyúk és a kakas, a pulyka, a liba, a kacsa - a termelés kisebbik felén osztozott.
A jelentős belföldi fogyasztás, a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok, a kukoricatermelés nyújtotta takarmánybázis és a szigorú állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályozás biztos hátteret nyújt az ágazatnak - hangsúlyozta el Szabó István, a Magyar Broiler Szövetség elnöke. A fogyasztói oldalon a magyar konyha hagyományai mellett az egészséges táplálkozás iránti igény teremti meg a tartós belföldi keresletet a csirkehúsra - tette hozzá.
A baromfiágazat több ezer családnak nyújt megélhetést: a feldolgozóiparban 30 ezren dolgoznak, az alapanyag-termelésben nagyjából ugyanennyien. A ház körüli baromfitartás és a kapcsolódó termelési ágazatok figyelembevételével meghaladja a százezret azoknak a száma, akiknek megélhetését vagy jövedelmének kiegészítését ez az ágazat biztosítja - állítja a BTT.
