Jó helyzetben a baromfiágazat, de fokozni kell az integrációt
2014. szeptember 19., 13:57
Turnusonként körülbelül 30 ezer szárnyasnál lehet meghúzni a határt annak megállapításához, hogy valamely baromfitermelőnek elsősorban a lokális piacokra vagy a tömegtermelésre érdemes-e koncentrálnia - állapította meg a Baromfi Termék Tanács (BTT) közelmúltbeli küldöttgyűlésén Tresó István, a K&H agrárfejlesztési főosztályvezetője. A hazai baromfiágazat a termelésben főként a munkabéreknél, a feldolgozásban a vágási költségeknél számíthat előnyökre és kihívásokra.
Baromfihúsokból Magyarország önellátottsági szintje 140 százalék körüli, vagyis az ágazat nettó exportőr - emelte ki elemzésében Tresó István. Az exportpiacok pedig szinte korlátlan lehetőséget kínálnak, ha kellő mennyiségű és minőségű árualap áll rendelkezésre, és a szerződéses fegyelem is megfelelő. Ma a baromfiszektor számít a legjobban integrált ágazatnak, mivel a termelők 80 százaléka valamely integráció tagja.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar baromfitermelők a munkabéreknél tehetnek szert a legnagyobb előnyre, de itt számíthatnak a legnagyobb kihívásokra is. A feldolgozásban pedig a vágási költségeknél lehet hasonlóképpen jellemezni a mai helyzetet.
Ugyanakkor az ágazat jó pozíciója ellenére nincs minden rendben - hangsúlyozta Tresó István. A hazai piaci szereplők ugyanis többnyire árelfogadó pozícióban vannak, mivel nincs megfelelő méretű árualap. Emellett az integrációk "csúcsra járatva" működnek, csúcsra járatott hitelezéssel. E helyzetben pedig a megoldást a magasabb fokú integrációk kiépítése jelentheti, amelynek során legsürgetőbb feladatként közös értékesítést kell kiépíteni az exportpiacokon.
A teljes előadás ide kattintva tekinthető meg.
