Költségvetési Tanács: visszafogták a magyar gazdaságot a kedvezőtlen külső körülmények

Az értékelés szerint a folyamatokat jelentős mértékben befolyásolták a geopolitikai feszültségek. Az EU gazdasága alig élénkült, növekedési kilátásai nem javultak, Németország válsága különösen kedvezőtlenül hatott a belföldi termelésre.

A fogyasztói bizalom Magyarországon 2024 elején javulásnak indult, de a vállalati beruházásokat visszafogta a gyenge külső kereslet. A nemzetközi termelési láncoktól erőteljesen függő magyar gazdaságnak az sem tett jót, hogy az európai ipar termelés volumene visszaesett, a belföldi és az exportrendelések egyaránt csökkentek - mutatnak rá az elemzésben.

A reálbérek ugyanakkor a térség más országaihoz képest jelentősebb mértékben nőttek, a foglalkoztatás magas maradt, az infláció elvesztette a korábbi lendületét. A költségvetési hiány még nem érte el az uniós elvárás szintjét, de a korábbinál jóval kedvezőbben alakult.

A deficit elsősorban tervezettnél alacsonyabb adóbevételekkel és uniós forrásokkal, kiadási oldalon főképp az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadásokkal magyarázható. Az előirányzatnál magasabb államadóssági mutató egyebek között a pénzforgalmi hiány és a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés következménye – mutat rá a grémium.

A Költségvetési Tanács az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzései alapján készítette az összefoglalóját, amely magában foglalja többek között a Pénzügyminisztérium (PM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információit is a gazdaság és az államháztartás központi alrendszerének 2024 végi helyzetéről. A Költségvetési Tanács a honlapján közzéteszi a véleményét, és tájékoztatást küld róla a kormánynak.