Könnyíteni kellene a kistermelők értékesítési lehetőségein

Az érdekképviselet által összegyűjtött és továbbított vélemények szerint például lazítani kellene azon a szabályon, hogy csak saját alapanyagból dolgozhatnak a kistermelők. A tőkehiányos vidéken, ahol a feldolgozó kapacitással rendelkező családi gazdaságok száma kevés, az alacsony felvásárlói árak csapdájából az alapanyagtermelők kikerülhetnének úgy, hogy elvihetnék terméküket - a területi korlátot betartva - a feldolgozással is foglalkozó kistermelőknek, akik ezt saját feldolgozott termékként értékesíthetnék. A kézműves jó minőségű termék magasabb hozzáadott értékkel tudna így elkelni, a magasabb ár pedig lehetővé tenné a feldolgozónak, hogy a jó minőségű termelői alapanyagért ne nyomott felvásárlói árat fizessen. Kölcsönös, mindkét fél számára kedvező, hosszú távú, és tervezhető kapcsolat lehetne ez - mondta.

A másik terület, ahol nehézségekkel kell megküzdeni, az adózás. Az alanyi adómentes termelők termékére rákerül a 27 százalékos áfa, mert bolt, illetve vendéglátó értékesíti tovább, ez pedig jelentősen drágítja a magasabb beltartalmú termékeket.

Úgy vélte, a helyzeten segíthetne, ha Magyarországon is bevezetnék az olasz és francia gyakorlatban már bevált átfutó bizonylati rendszert. Ennek lényege, hogy egy civil szervezet vagy ügynökség, illetve más jellegű gazdasági forma közös termelői értékesítési pontot hoz létre. A nonprofit szervezet a terméket nem vásárolja meg, így nem kerül rá többletteher, hanem sorszám alapján azonosítja a termelőt és a termékét, az áru ellenértéke pedig közvetlenül a termelőhöz jut - mondta Szabadkai Andrea.

Ismertetése szerint az átfutó bizonylati rendszerről már zajlik a szakmai egyeztetés a Nemzeti Agrárkamara vidékfejlesztési osztálya irányításával, de még további egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy elindulhasson. Kezdeményezték azt is, hogy a kistermelők vidéki rendezvények esetében az egész országban értékesíthessék termékeiket és ne csak 40 kilométeres körzetben.