Környezetvédelem, klímavédelem: kiadvány az állattenyésztésről

Az éghajlatváltozáshoz kötődő negatív hatások erősödésével az élelmiszer- és élelmezésbiztonság, a klíma- és környezetvédelem iránti társadalmi igény az elmúlt időszakban jelentősen fokozódott – áll a kamara tájékoztatójában. Továbbá a 2019 decemberében kitört és világméretűvé vált koronavírus-járvány rávilágított a szilárd és rugalmas élelmiszer-ellátási rendszerek, a lakosság elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerekkel való ellátásának fontosságára.

Az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások ‒ a biológiai alapok, valamint az egyes állatfajok, -fajták, és a szaporítóanyagok ‒, mint meg nem újítható, meg nem újuló természeti erőforrások genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, továbbá az állati termékelőállítás éppen ezért nélkülözhetetlen alappillérek a biodiverzitás fenntartásnak, az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósításának, valamint a termelés folyamatosságának biztosításához.

A környezet- és klímavédelemi szempontból az állattenyésztést érintően az ammónia és a metán rendelkezik a legjelentősebb környezeti terheléssel, és a légköri szennyezők között ezek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozás előidézéséhez és fokozásához. Az állattenyésztés közvetlenül legjelentősebben tehát a trágyatárolási-, tartási-, valamint a takarmányozási technikák fejlesztésén keresztül járulhat hozzá a kibocsátás-csökkentéshez. Ugyanakkor meg kell említeni a növénytermesztéshez kapcsolódó szervestrágya-kijuttatás és a talajba bedolgozási technikák modernizálását is, mellyel közvetetten szintén jelentősen mérsékelhetőek az állattenyésztési ágazathoz köthető környezetterhelő hatások.

Ma kiemelten fontos, hogy az állattenyésztésben, -tartásban, valamint az állati termék-előállításban is minél nagyobb szerepet kapjanak az éghajlatváltozási alkalmazkodást, illetve a klíma- és környezetvédelmet, továbbá az állatjólétet szolgáló intézkedések. Az állattenyésztési ágazatok ugyanakkor nemcsak hozzájárulnak kibocsátásukkal a klímaváltozáshoz, hanem elszenvedői is az azzal járó negatív hatásoknak és a túlzottan ambiciózus elvárásoknak, intézkedéseknek.

Az állattenyésztési ágazatot – azon belül is kiemelten a kérődző ágazatot – sokszor tévesen hibáztatják az éghajlatváltozással összefüggésben és az ágazat pozitív környezeti szerepét sok esetben figyelmen kívül hagyják. Elmondható ugyanis, hogy a kérődző állatok emberi fogyasztásra nem alkalmas takarmányfajtákat hasznosítanak, illetve olyan területek biomasszáját hasznosítják, melyeken kellő hatékonysággal emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-alapanyagok nem termelhetők. A füves területek legeltetése, a szerves trágyázás egyúttal a biodiverzitás megőrzésének és a kedvező talaj tápanyagtartalom és szerkezet megőrzésének a záloga is.

A kamara tájékoztatása szerint a kiadványsorozat „Állattenyésztés és klímaváltozás” című III. kötete számos információt tartalmaz a állattenyésztéshez köthető főbb kibocsátásokra, azok csökkentésének főbb eszközeire, a már megtett kibocsátás-csökkentési intézkedésekre, valamint a környezetbarát állattenyésztési gyakorlatokra és klímaváltozáshoz kapcsolódó ágazati kihívásokra vonatkozóan egyaránt.

A kiadványsorozat I. kötete a klímaváltozás és a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetével foglalkozik. A II. kötet pedig a klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásait és a gyakorlati védekezési lehetőségeket foglalja össze.