Körültekintő monetáris politikát indokolnak a továbbra is meglévő kockázatok

Közelmúltbeli kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, és ugyanilyen mértékben vágta vissza a kamatfolyosó két szélét is. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak és megegyezik az októberi kamatcsökkentés ütemével.

Az indoklásában ismertették, az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé tette, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását. Hozzátették, hogy ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat tovább emelkedett; a pozitív reálkamat pedig segíti az infláció további csökkenését.

A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat a testület szerint. Ugyanakkor a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból. A lassabban mérséklődő maginflációs mutatók arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a szeptemberi kamatdöntés óta változékony. A globális pénzpiaci hangulatot jelentős mértékben befolyásolták a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások: a Federal Reserve és az európai Központi Bank elérhette a kamatpálya tetejét, ugyanakkor a monetáris kondíciók mindkét jegybank kommunikációja alapján tartósan szigorúak maradnak.

A magyar makrogazdasági folyamatokat értékelve megjegyezték: mind az októberi teljes infláció (9,9 százalék), mind a maginfláció (10,9 százalék) a szeptemberi Inflációs Jelentés előrejelzési sávjának kedvezőbb, alsó felében volt, és a mindkét inflációs mutatóban tapasztalható, havi alapú átárazások az októberre jellemző historikus átlag alatt maradtak.

A szigorú monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása, a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárak és a visszafogott belső kereslet egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást, és a következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése.

A jegybank várakozása szerint az éves infláció 2023 év végére 7 százalék körüli szintre süllyed, míg éves átlagban idén 17,6-18,1, 2024-ben 4,0-6,0 százalék között alakulhat, és várhatóan 2025-ben tér vissza a három százalékos jegybanki toleranciasávba: 2025-ra az MNB 2,5-3,5 százalék közötti sávba várja az inflációt.

A tanács előrejelzése szerint a 2023-as gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági termelés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban a szeptemberi Inflációs Jelentésben közölt sáv - mínusz 0,5 és plusz 0,5 között - alsó felében várható.

Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a jövő évi és a 2025-es GDP bővülését, amely egyaránt 3,0-4,0 százalék között alakulhat az előrejelzések szerint. A kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedés várhatóan tovább emelkedik és a normalizálódó világgazdasági környezettel együtt támogatja a külső egyensúlyi folyamatok fennmaradását.

A trendszerűen javuló külső pozícióhoz a tavalyinál számottevően alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárul - írták. Az MNB prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.