Különböző szervezeti formákban harminc éve működik a falugazdász-hálózat

A falugazdász feladatokat már az előző évszázadban is több, különböző formában működő szervezet látta el, ám ez a rendszer 1948-ban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében összeomlott. A rendszerváltást követően a magángazdaságok megjelenésével szükségessé vált a gazdákat és a kormányzati irányítást egyaránt segítő szervezet kialakítása.

Az akkori kormány 1994. március 1-jével állította fel újra a falugazdász-hálózatot – a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalai keretében –, amelynek alapvető célja volt a privatizáció keretében földhöz jutott gazdák támogatása. A falugazdászok 1995-től az Agrárkamarához tartoztak, 1999-től ismét visszakerültek a minisztériumhoz, majd 2007-től a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz.

Az uniós csatlakozás kapcsán a falugazdászok tevékenysége is átalakult, hiszen legfontosabb feladatuk a termelők támogatáshoz jutásának elősegítése lett. A hálózat fennállásának huszadik évfordulója komoly változást hozott a falugazdászok életében, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kormány által kötött megállapodás értelmében 2014. január 1-jével a falugazdászok újra visszakerültek a kamarához.

A múlt évben indult új Közös Agrárpolitika és az egyre szigorodó uniós előírások, valamint a pályázati lehetőségek bővülése miatt szükség volt arra, hogy a falugazdászok nagyobb létszámmal és kibővített feladatkörrel segítsék a gazdákat. Az idén 30 éves falugazdász-hálózat az idei létszámbővülésnek köszön immár 700 fővel és folyamatosan bővülő szolgáltatási skálával segíti a mezőgazdasági termelők életét.