Laborhúsok: 53 lehetséges egészségügyi veszélyforrást azonosítottak

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői csoportja által készített új, részletes elemzés szerint 53 lehetséges egészségügyi kockázat merül fel a laboratóriumi körülmények között előállított, in vitro ”hússal” kapcsolatosan. Ahogy fokozódik a kereskedelmi célú sejtalapú élelmiszer-előállítás, úgy válik tehát egyre sürgetőbbé a fogyasztók egyik legfontosabb kérdésének megválaszolása: biztonságos-e az in vitro ”hús” fogyasztása?

Fentiekre tekintettel a FAO a WHO-val együttműködve "A sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági szempontjai" címmel kiadványt állított össze. A 134 oldalas, kiterjedt tudományos szakirodalomra épülő dokumentum célja, hogy a sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági vonatkozásaihoz kapcsolódó, jelenleg rendelkezésre álló információkat megossza az érintettekkel, tájékoztassa azokról a fogyasztókat.

A szakértői konzultáció során a sejtalapú élelmiszer-előállítás négy szakaszában – sejtkinyerés, sejtnövekedés és -szaporítás, sejtek begyűjtése és az élelmiszer-feldolgozás – minden lehetséges veszélyforrást megvitattak. Az eredmények azt mutatják, hogy 53 olyan potenciális veszélyforrás van, amely problémákat okozhat és negatív egészségügyi következményekhez vezethet. Ezek közé tartozik például a nehézfém, mikro- és nanoműanyag szennyeződés, az allergének – amelyek ezen termékek ízét és állagát javító adalékanyagokban elfordulnak –, a kémiai szennyeződések, toxikus összetevők, valamint az antibiotikumok és prionfehérjék jelenléte.

A legtöbb potenciális élelmiszerbiztonsági veszély – mint például a mikrobiológiai szennyeződések és szermaradványok jelenléte – a sejtalapú élelmiszer-előállításban nem újkeletű. Az ilyen általános élelmiszerbiztonsági veszélyekre számos kockázatcsökkentő eszköz létezik, mint például a megfelelő higiéniai feltételek biztosítása a sejttenyésztés és a gyártási folyamatok teljes szakaszában, vagy épp a kockázatelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP), valamint a végtermék, mint élelmiszer biztonságának értékelésére szolgáló általános elvek és módszerek alkalmazása. A szakértők egyetértettek abban, hogy bár számos veszély már ismert a hagyományos módon előállított élelmiszereknél, a hangsúlyt azokra a speciális anyagokra, összetevőkre, potenciális allergénekre és berendezésekre kell helyezni, amelyek kiemelt szerepet játszanak a sejtalapú élelmiszer-előállításban.