Legalább 135-140 euróra kellene növelni a tonnánkénti intervenciós gabonaárat a COPA alelnöke szerint

Az unióban az egyes tagországok termelői ma más-más mértékű földalapú támogatást kapnak, és ez eddig is komoly versenyhátrányt jelentett az új belépőknek - állapította meg Wiktor Szmulewicz. A COPA is foglalkozik ezzel az aránytalansággal, miközben a régi EU-s országok arra készülnek, hogy e privilégiumot megőrizzék. Ugyanakkor látni kell, hogy a magas takarmányárak az abrakfogyasztó ágazatokat tartósan nehéz helyzetbe hozták, mivel költségeiket nem tudják érvényesíteni az eladási árakban. Ehhez hozzájárul a kereskedelmi láncok árleszorító törekvése is. Ráadásul az értékesítés többszörös módon, közvetítő köztes szereplőkön keresztül zajlik, és ez tovább csökkenti az élelmiszerlánc előállítóinak profitját.

Mivel a termelői oldal sem képes egységes erőt felmutatni az üzletláncokkal szemben, a COPA célja és szerepe az, hogy szövetkezésre buzdításon, illetve további új disztribúciós rendszereket alakítson ki, beleértve a közvetlen regionális értékesítés megszervezését is - mondta a szervezet alelnöke. Többek között a lengyel kormány is új programot készített a regionális és helyi kiskereskedelem beindításáról, amellyel konkurenciát kíván teremteni a nagy láncokkal szemben.

Wiktor Szmulewicz szerint ugyanakkor a COPA-n belül meg kell tartani azokat a közvetett támogatásokat és eszközöket, amelyekkel a termelők pozíciója javítható. Ilyenek lehetnek például az állatjóléti és az állategészségügyi prevenciós támogatások. Emellett a 101,3 eurós, tonnánkénti uniós gabonaintervenciós alapárat legalább 135-140 euróra kellene növelni, mivel a piac már régen túlárazta az eddigi mértéket. A COPA javaslata szerint új független intervenciós alapot kellene létesíteni a különböző nagy, országos méretű gazdasági károk enyhítésére, mivel a német dioxinos sertéshús botrány és a baktériumos "csírabotrány" megmutatta, hogy a hisztéria milyen nagy gazdasági károkat tud okozni.