Magyar élelmiszerek mutatkoztak be Brüsszelben

Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete szerint ez az első alkalom, hogy a diplomáciai képviselet ilyen rendezvénynek ad otthont, s kitért arra is, hogy a magyar diplomáciában történelmi változás, hogy a külügyminisztérium immár Külgazdasági és Külügyminisztérium, ami nem csak névbeli, hanem strukturális változást is jelent. A nagykövet alapvető változásnak nevezte, hogy a külgazdasági érdekek érvényesítése került a külpolitika homlokterébe, és ezt szolgálják a többi között hagyományos diplomáciai eszközök és a kultúrdiplomácia egyaránt.

A magyar élelmiszerek a legszigorúbb uniós előírásoknak is megfelelnek, és Magyarország alkotmányos szinten garantálja az agrárium mentességét a génmódosított organizmusoktól. Ugyanakkor a belga szupermarketek és háztartások polcairól gyakran hiányoznak a magyar termékek. A mostani kiállításon és vásáron 62 magyar termelő termékei vannak jelen, s közülük 30 személyesen is képviselteti magát, a többieket pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseli.

Éder Tamás, a kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a magyar agrártermelés történetének áttekintését követően arról beszélt, hogy a magyar élelmiszerek nagyon finomak. Ezzel együtt minden terméknek kell a hirdetés, máskülönben a potenciális fogyasztók nem fognak tudni arról, hogy a termelők milyen termékeket kínálnak - tette hozzá.

Az alelnök szerint a fogyasztók a minél közelebbről származó termékeket keresik, ami nem kedvez a belgiumi magyar exportnak, viszont egyre nyitottabbak más vidékek ízeire. Éder rámutatott, hogy két módon lehet megismertetni és megszerettetni egy ország termékeit, egyrészt az odalátogató turisták révén, ami Magyarország esetében sok időt igényelne, másrészt a termékek bemutatásával külföldön, ami járhatóbb út a magyar termékek számára.

A belga élelmiszer-kiskereskedelem piacának egyik legjelentősebb szereplőjének számító Delhaize-csoport egyik beszerzésért felelős alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elárulta, hogy cégpolitikájuk alapvetően az, hogy belga termékek legyenek a boltok polcain, ezért külföldről elsősorban olyan termékeknek van esélyük bekerülni a boltjaik kínálataiba, amelyek itt nem léteznek, jobb minőséget kínálnak vagy olcsóbbak.

Elmondta azt is, hogy a minőség meghatározásánál négy szempontot tartanak szem előtt, egyrészt az élelmiszerbiztonságot, amelyet elengedhetetlennek nevezett, másrészt az ízt, azt, hogy mennyire egészséges egy termék, és mennyire fenntartható módon állítják elő. Kitért arra is, hogy az első vásárlást meghatározhatja a marketing, hogy a fogyasztók mit látnak vagy hallanak előzetesen egy termékről, de az, hogy újra megveszik-e, az íz dönti el. Említést tett arról is, hogy Belgiumban például sok szalámi fogy, így a magyar szalámira lehet kereslet az országban.