Magyar kezdeményezésű Baromfi Világnap első alkalommal
2014. május 9., 12:15
Május 10-én első ízben szervezi meg Magyarországon a Baromfi Világnap rendezvényét a Baromfi Termék Tanács (BTT). A nemzetközi szintű világnap bevezetését a BTT kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (avec), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatja. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.
Első alkalommal szervezi meg az idén a BTT a Baromfi Világnap elnevezésű rendezvényt, amelynek időpontja május 10-e lesz. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel a szlovéniai Porecben megtartott AVEC-ülésen. Az AVEC támogatta az ötletet, 2012-ben pedig a baromfis szakterület két világszervezete, a WPSA és az IPC is az ügy mellé állt.
A baromfiágazat már most is kiemelkedő szerepet tölt be a világ élelmiszer-ellátásában, a jövőben pedig még nagyobb feladatok elé néz. A Föld népességének növekedése ugyanis több szempontból is óriási kihívást jelent a mai generációnak, de az elkövetkező nemzedékeknek is.
A világ népessége ma 7,244 milliárd fő, amely egyetlen esztendő alatt egy németországnyi lakossal (mintegy 80 millió emberrel) növekszik. Mindemellett megdöbbentő tény, hogy a Föld népességéből szakértők szerint közel egymilliárdan kénytelenek éhezni, és hasonló nagyságrendben alultápláltak.
A jelen és a jövő mezőgazdaságának és élelmiszer-termelésének - így a baromfitermelésnek is - óriási a felelőssége abban, hogy a 2050-re prognosztizált 9 milliárdnyi ember élelmiszerigényét a lehető legteljesebben kielégítse és ne a meglévő éhező és alultáplált népesség létszámát gyarapítsa. A hatalmas elvárást jól szemlélteti, hogy az elkövetkező 37 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt nyolcezer évben együttvéve.
2010-hez képes 2050-re (40 év alatt) úgy kell megduplázni az élelmiszer-termelést, hogy a környezetterhelési szempontokat figyelembe véve fenntartható legyen, eközben pedig kalkulálni kell a klímaváltozás hatásaival is. Ugyanakkor a megművelhető mezőgazdasági terület 10 százalékkal csökken, de más erőforrások - így például a víz - felhasználási lehetősége is szűkülhet. Fontos cél az is, hogy az előállított termékeket elérhető áron vásárolhassák meg a fogyasztók.
A BTT úgy véli, hogy a baromfiágazat képes lesz e kihívások teljesítésére. Ezt bizonyítja, hogy a világ baromfihús-termelése 1970 óta közel meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül. Az ágazat húsfogyasztásban betöltött szerepe és aránya egyre inkább növekszik, így néhány éven belül a legnagyobb arányban fogyasztott húsféleség lesz.
E jövőkép lehetőség, és egyben komoly közös felelősség is. Őszinte tiszteletet érdemelnek a világ bármely táján élő és dolgozó baromfiágazati szereplők és mindazok, akik e nemes felelősségben osztoznak velük. Az utolsó szó azonban a fogyasztóké, akik nap, mint nap kosarukba teszik a baromfihúst. Értük és nekik is szól a Baromfi Világnap rendezvénye.
Tények és számok a magyar baromfiágazat teljesítményéről
A hazai fogyasztás - a BTT belföldi értékesítési adatait alapul véve - 35 kg/fő.
A hazai, üzemszerűen egy év alatt meghizlalt élőbaromfi mennyisége meghaladja a 600 000 tonnát, amely mintegy 450 000 tonna vágott súlynak felel meg.
Magyarország önellátottsági szintje baromfihúsokból 141%.
Május 10-e a Madarak és fák napja is
E dátum (május 10.) másik magyar vonatkozása, hogy avilágon elsőként (1902-ben) Chernel István ornitológus szervezte meg a "Madarak és fák napját". Még ugyanezen évben nemzetközi egyezmény e napot Európa-szerte emléknappá nyilvánította, a hazai jogalkotásban pedig az 1906. évi I. törvénycikkben jelenik meg "A mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párizsban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről".