Magyar vizsgálat az EFSA állatjóléti ajánlásáról: hogyan hat a kisebb állatsűrűség a vágócsirkék szállítására?
2025. március 26., 09:58
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása az állatszállítás új szabályozását illetően többek között nagyobb szállítási tér biztosítását fogalmazta meg a baromfiszektorban. Az ennek való megfelelésnek számos gazdasági, környezeti és állatjóléti hatása van. Gazdasági oldalon többek között jelentős összegű beruházások megvalósításával, fajlagosan magasabb szállítási költségekkel és végső soron a baromfihús árának szükségszerű emelkedésével számolhatunk. A fuvarok számának növekedése a környezetvédelem szempontjából is aggályos, és nincs bizonyíték arra, hogy állatjóléti szempontból bármilyen előnnyel számolhatunk-e. Dr. Szőllősi László, a Debreceni Egyetem egyetemi docense és Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója két magyarországi vágóhíd együttműködésével a gyakorlatban (nem kísérleti jelleggel) vizsgálták meg a hatásokat, amelynek első eredményeiről tanulmányban számoltak be. A tanulmány a Baromfi című szaklap 2025/1. (márciusi) számában jelent meg.
Célkitűzés és hipotézis
A felmérés célja az volt, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítsák azt, hogy milyen állatjóléti következményei vannak annak, ha csökken a madársűrűség a vágócsirkék szállítása során. Azt feltételezték – ellentétben az állatjóléti jogszabályi szándékkal –, hogy a szállítás során a megnövekedő szabad tér miatt nőni fog a sérülések száma és aránya, valamint ehhez hasonlóan változik az útihulla-mutató is.
A vizsgálat jellemzői és feltételei
Két magyarországi vágóhíd bevonásával és együttműködésével egy gyakorlati (nem kísérleti jellegű) felmérést készítettek. A vizsgálat (felszedés és szállítás) időpontja 2025. január vége volt. A szállítási távolság az 1. vállalkozás esetében 72 kilométer, míg a 2. vállalkozás esetében 150 kilométer volt.
A vizsgálatban nagysúlyú vágócsirke (2,84, illetve 3,18 kg/db) állományokat használtak, amelyek vállalkozásonként ugyanabból az istállóból kerültek ki. Mindkét vállalkozás esetében két egymást követő fuvar adatait vizsgálták. Az egyik fuvar („A” kamion) a jelenlegi szabályoknak és gyakorlatnak megfelelő állatlétszámmal, míg a másik („B” kamion) az EFSA javaslatában foglalt, megnövelt helyigény szerinti állatlétszámmal volt feltöltve.
A két vállalkozás esetében eltérő volt az alkalmazott rekeszek típusa és ezzel összefüggésben a betöltési módszer is. Törekedtek arra, hogy a vizsgálatok során a vállalkozáson belüli körülmények egységesek legyenek a két fuvart („A” és „B”) illetően. A madarakat azonos rakodószemélyzet szedte fel és rakodta. A két kamion ugyanazon az útvonalon közlekedett, ugyanolyan sebességgel és hasonló vezetési stílusban. A vizsgálatba vont tételeket a feldolgozóban elkülönítetten kezelték, viszont a minősítés az adott cégnél minkét esetben az általánosan alkalmazott gyakorlat szerint és ugyanazon személyekkel történt.
Az 1. vállalkozás esetében az egy kamionnal szállítható madarak száma 5040 darabról 3528 darabra, 30 százalékkal csökkent. Az útihulla mennyisége 0,16 százalékról 0,31 százalékra, míg a kobzás mennyisége 0,95 százalékról 1,47 százalékra növekedett. A végtagsérülések számában 1,64 százalékpontos, míg a bevérzett testrésszel rendelkező madarak számában 0,61 százalékpontos emelkedés volt tapasztalható.
A 2. vállalkozás esetében az egy kamionnal szállítható madarak száma 5610 darabról 4334 darabra, 22,7 százalékkal csökkent. Az útihulla mennyisége 0,12 százalékról 0,32 százalékra, míg a kobzás mennyisége 0,45 százalékról 1,5 százalékra növekedett. A végtagsérülések számában 0,14 százalékpontos, míg a bevérzett testrésszel rendelkező madarak számában 0,28 százalékpontos emelkedés volt tapasztalható.
Vizsgálati eredmények
Az eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy az EFSA baromfiszállítás során alkalmazandó férőhelynövelésre vonatkozó javaslatai nem hatnak pozitívan a legfontosabb állatjóléti körülményeket objektíven kifejező mutatók alakulására. Az állatjóléti szempontok mellett a tervezett helyigénynövelésnek jelentős gazdasági hatásai vannak. Közvetlen veszteségként jelenik meg a növekvő útihulla és kobzás aránya. A kisebb madársűrűség kevesebb madár szállítását teszi lehetővé, növelve az egységnyi élősúlyra vetített szállítási költséget. A kisebb töltési sűrűség miatt nemcsak a fuvarköltség növekszik, de a szállítójármű kapacitások 30-40 százalékos növelése is szükségessé válik, amely jelentős beruházásigénnyel jár együtt. Emellett romlik a vágóüzemi vágóvonalak kihasználási hatékonysága is.
Környezeti hatásként a fuvarok számának 30-40 százalékos növekedése nemcsak az üzemanyagfelhasználásban mutatkozik meg, de azzal összefüggésben ugyanilyen mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásában és a tevékenység ökológiai lábnyomában is. A járművek és konténerek mosásához felhasznált víz szintén hasonló mértékben emelkedik.
A gyakorlati vizsgálat eredményei rávilágítanak arra, hogy az Európai Bizottság új rendeletjavaslata nemcsak a gazdasági és környezeti oldalról érinti negatívan a szektor szereplőit, de annak az állatjóléti vonatkozású előnyei is megkérdőjelezhetők. A vizsgálat feltáró jellegű volt, nem tekinthető statisztikailag reprezentatívnak. Ezért javasolt hasonló vizsgálatok készítése nem csak hazai, de nemzetközi szinten is.
A tanulmány a Baromfi című szaklap 2025/1. (márciusi) számában jelent meg.
A teljes tanulmány ide kattintva tölthető le és tekinthető meg.
