Magyarország GMO-mentes státuszának megőrzését sürgetik hazai civil szervezetek
2026. július 23., 15:53
Három természetvédő civil szervezet Magyar Péter miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében kéri, hogy a kormány védje meg Magyarország GMO-mentességét, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az új génkezelési technikák (NGT) deregulációjával szemben.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az új, nemrég elfogadott uniós szabályozás az NGT-k egy részét kivenné a jelenlegi GMO-engedélyezési, kockázatértékelési és jelölési szabályok alól, de attól még ezek nem válnának GMO-mentessé, amit 2018-ban az Európai Bíróság is kimondott.
Az új uniós szabályozás két kategóriába sorolja az új génkezelési technikával létrehozott növényeket. A hagyományos nemesítéssel egyenértékű, "enyhe" génszerkesztéssel létrehozott növények (NGT-1) mentesülnek a szigorú GMO-szabályozás alól, míg az NGT-2 kategóriában lévőkre továbbra is a szigorú szabályok vonatkoznak.
A civil szervezetek szerint az új szabályozás gyengítené a fogyasztói jelölést és a nyomonkövethetőséget, miközben az NGT-1 kategóriába sorolt növények előzetes kockázatértékelése is háttérbe szorulna. Ez szerintük nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem más kockázatokat is felvet.
A biogazdálkodók számára különösen súlyos következményekkel járhat, mivel az ökológiai termelésben az NGT-k használata továbbra sem megengedett, miközben a gyengülő jelölés és nyomonkövethetőség miatt nehezebben tudnák igazolni, hogy termékeik nem génmódosítottak.
A közleményben Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége kiemelte: a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása Magyarország több évtizedes vállalása, amelyet az Alaptörvény is rögzít. Magyarországnak ki kell állnia amellett, hogy a génmódosított növények ne kerülhessenek jelölés és megfelelő kockázatértékelés nélkül a földekre és az élelmiszerláncba.
A szervezetek arra is emlékeztetnek, hogy Magyarország az áprilisi EU tanácsi szavazáson Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt nemet mondott az NGT-rendeletre. Álláspontjuk szerint ezek az országok természetes szövetségesei lehetnek Magyarországnak egy közös jogi fellépésben.
A három szervezet arra kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetést a jogszabályt ellenző tagállamokkal, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az NGT-szabályozással szemben.
