Március-áprilisban jelenhet meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló végrehajtási rendelet

Az MgSzH március végére-április elejére ígéri az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló új törvényi szabályozás végrehajtási rendeletét (vhr), de a PwC szakértői szerint nem kizárt, hogy a vhr megjelentetése csúszik. Az MgSzH az üggyel kapcsolatban egyéb tájékoztatók kiadását is kilátásba helyezte, de eddig ilyeneket nem tett közzé - közölték egy közelmúltbeli szakmai előadáson a PwC szakértői.

Mint ismert, az új szabályozás értelmében az élelmiszerlánc szereplőinek előző évi - jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított - nettó árbevételük 0,1 százalékát kell befizetniük felügyeleti díjként. Erről bevállalást május 31-ig kell készíteniük, a díjat pedig két részletben, július 31-ig és január 31-ig kell majd leróniuk.

A törvényi változtatások kapcsán ma is vita zajlik arról, hogy az új befizetési kötelezettséget miként kell értelmezni. Számos ágazati szerelő szerint valójában "ellenszolgáltatás nélküli új adónemről" van szó, míg a Vidékfejlesztési Minisztérium - ezt cáfolva - az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az eddiginél igazságosabb ágazati teherviselésként értelmezi az ágazat hatósági ellenőrzéséhez, és "cserében" számos eddigi hatósági díj felülvizsgálatát, illetve csökkentését vagy megszüntetését helyezte kilátásba.

A PwC szakértői szerint mindenesetre az új szabályozás negatív következménye lehet, hogy nem egy termékhez kötődik, hanem a felügyeleti díjat a teljes élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell fizetnie. Így a halmozott kötelezettségek kedvezőtlenül befolyásolhatják az élelmiszerárakat, mivel a pluszkiadások dráguláshoz vezethetnek, ha a vállalkozások a díjfizetések miatti többletköltségeket érvényesíteni tudják. Ezért az új szabályozás a fogyasztást "eltérítheti" a hazai előállítású termékektől, mert a kiskereskedelmi láncok az eddigiekhez képest még olcsóbban szerezhetnek be külföldről élelmiszereket. Emellett a 0,1 százalékos díjfizetési előírás az exportált termékek utáni árbevételre is vonatkozik, így a hatóságok ellenőrzési tevékenysége nem csak a hazai, hanem a külpiacok "védelmére" is kiterjed majd - fogalmaztak a PwC szakértői.