MBH Bank: állandósuló kihívások rontják a hazai agrárium helyzetét

Az éghajlatváltozás, a szárazság, a piaci változások az előző években is okoztak már komoly gondokat, ám idén a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és kereskedelempolitika, valamint a geopolitikai konfliktiusok miatt emelkedő energiaárak még jobban nehezítik a termelők helyzetét. A magyar agrárium helyzetértékelése ennek megfelelően jelentősen romlott az év eleje óta. A legrosszabbul a kedvezőtlen időjárás miatt a kukoricatermesztők állnak, a legjobban a madárinfluenza ellenére is a baromfi-temékpályákban dolgozók.

A szakértő szerint a mostani helyzetben sokat segítene, ha a téli csapadék pótolná az elmaradt esőket, ám úgy tűnik, a magyar mezőgazdaságnak meg kell tanulnia kevés csapadékkal gazdálkodni. 2026 nagy tanulsága, hogy a szélsőségek még mindig sokakat érintenek érzékenyen, a belföldi agrárium "túlzottan individualista", sok termelő szigetszerűen működik, pedig az együttműködések erősítése csökkentené a kockázatokat, segítene az alkalmazkodásban.

Ezen túl a kockázatkezelés, hosszabb távon a versenyképesség javítása, valamint a nagyobb hozzáadott értéket eredményező, teljes értékláncokat átfogó agrárstratégia lehet a megoldás. Mindez javítaná a banki finanszírozás esélyeit is, ami kiszámíthatóbb alapot adna a beruházásokhoz.

A magyar mezőgazdaság mostanáig százmilliárdokra becsülhető jövedelemtől esett el a kedvezőtlen körülmények hatására, a termékpályák jövedelemtermelő képessége közötti különbség egyre nagyobb, miközben olcsó forrásokra a közeljövőben nem lehet számítani, a pénzpiacok hamar beárazzák a nemzetközi kockázatokat, és az energiapiaci ármozgásokra is állandóan figyelni kell. Ennek ellenére az agrárium csődrátája nemzetgazdasági összevetésben még mindig alacsony, 3 százalék körüli, a nem teljesítő hitelek aránya is legfeljebb egyedi okok miatt lehet egyes ágazatokban magasabb.

A pénzintézet szerint emlékezetes évként maradhat meg a mezőgazdaságban a mostani, mert a meteorológiai mérések kezdete óta belföldön az idei volt a legszárazabb nyár, így már nem 2022 a történelmi aszály éve. A kukorica, amely hosszú időn át a magyar mezőgazdaság alapnövénye volt 1 millió hektárt meghaladó vetésterülettel, idén már nem érte el a 600 ezer hektárt, és az árszintje is jóval elmarad a 4 évvel korábbitól. A termés nem fogja fedezni a belföldi igényeket, a belföldi takarmánygyártók ugyanakkor a korábbi évek során már felkészültek erre a helyzetre. A kukorica helyét jelentős részben a napraforgó vette át, mert tavaly jelentős jövedelmeket termelt. Vetésterülete idén rekordot döntött, de a gyenge termés "elgondolkodtató", mert ennek hatására derült ki idén, hogy a napraforgótermesztés is lehet veszteséges.

A búza 1 millió hektárt meghaladó vetésterülete a következő években kissé még emelkedhet, a 4,5 millió tonnás idei termésből külföldre jutó 1,5 millió tonna legalább a stratégiai piacok megtartására elég lehet, bár az olaszországi keresletet egyre nehezebb belföldről kiszolgálni.