Megállapodást kötött az FM, a NAK és a Magosz
2018. április 3., 09:38
Stratégiai keretmegállapodást kötött a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz). A dokumentumot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke írta alá.
"Nekünk elemi feladatunk, hogy a magyar gazdák érdekeit képviseljük" az EU-ban és itthon, azt, hogy ne vonják el más feladatokra a forrásokat, amelyekből eddig a gazdák részesültek - mondta a megállapodás kapcsán Fazekas Sándor miniszter. Megjegyezte, hogy a bizottság a vidékfejlesztési források egy részét a migrációra kívánja felhasználni. Ezért is fontos, hogy a következő időszakban a megállapodásban részt vevők sikeresen képviseljék a magyar gazdák érdekeit, az általuk elért eredményekre támaszkodva - mondta.
Győrffy Balázs ugyancsak hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a KAP célrendszere megmaradjon, és a források ugyanúgy rendelkezésre álljanak 2020 után, mint most. Az elnök szerint kézzelfogható a migrációs költségek KAP rovására történő finanszírozásának a veszélye. Erről már volt szó a most futó közös agrárpolitikai költségvetés féléves felülvizsgálatakor is, de akkor meg tudták akadályozni.
Az EU-ban magas az élelmiszerbiztonság szintje, óriási elvárások vannak a gazdákkal, élelmiszer-feldolgozókkal szemben – húzta alá Győrffy Balázs. A közös agrárpolitika azt a célt szolgálja, hogy a szabályozásból fakadó többletköltségeket, termeléskorlátozó eszközöket részben, egészben ellensúlyozza, kompenzálja. Magyarország abban érdekelt, hogy a termelők jó gazdálkodási környezetben, megfelelő támogatási viszonyok között, jó minőségű élelmiszereket tudjanak előállítani, magas élelmiszerbiztonság mellett.
Jakab István elmondta: egyetértenek a bizottság azon javaslatával, hogy maradjon meg a közös agrárpolitika, váljanak versenyképesebbé az európai uniós gazdák, segítsék a fiatal gazdákat. A Magosz elnöke szerint a megoldás módjában van jelentős különbség.
Határozottan visszautasítják a "lopakodó jogalkotást", azt, hogy a gazdák felzárkóztatását szolgáló uniós forrásokat "migránsellátásra használják". Találják meg a módját annak, hogy a Brexit után legyen elegendő uniós forrás a közös agrárpolitika, főleg az egyes pillér finanszírozásához, növeljék a befizetéseket, amit Magyarország kész megtenni – tette hozzá.