Mennyire felelős az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásáért?

Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb és újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat – állapítja meg összefoglalójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Bár a mezőgazdasági termelés ─ és ezen belül az állattenyésztés ─ csak kisebb mértékben felelős a negatív környezeti változásokért, az európai uniós szabályozásokba mégis egyre több szigorú korlátozás kerül beépítésre, amelyek tovább nehezítik a gazdálkodók alkalmazkodási lehetőségeit és a gazdaságos termelést.

Az állattenyésztésben tevékenykedőkre tehát egyidejűleg több teher is nehezedik: egyrészről meg kell felelniük a klíma- és környezetvédelmet szolgáló újabb előírásoknak, másrészről alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozás kihívásaihoz. Mindemellett pedig hozzá kell járulniuk a biztonságos, minőségi és fenntartható élelmiszerellátáshoz és az agrártermelés folytonosságának fenntartásához.

Napjainkra az állattenyésztéshez köthető üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása mind a gazdálkodók, mind pedig a döntéshozók számára az egyik legjelentősebb kérdéssé, a kibocsátások társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható mérséklése pedig az ágazat egyik legnagyobb kihívásává vált.

Az Animal Task Force (ATF) és az Európai Állattudományi Szövetség (EAAP) konferencia sorozatot indított nemzetközi szakmai szervezeteket, kutatóintézetek, gazdálkodók, ipari szereplők, civil szervezetek és politikai döntéshozók bevonásával. Felvázolták az állattenyésztéshez köthető ÜHG-kibocsátásokra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményeket, kiemelt hangsúlyt fektetve a metán szerepére, a kibocsátások mérésére szolgáló mérőszámokra, továbbá a különböző mérséklési eszközökre.

A konferenciasorozat keretében megtartott előadások számos olyan kérdéskört érintettek, amelyek az állattenyésztés ÜHG kibocsátásával kapcsolatos viták során szinte sosem jelennek meg, valamint amelyekről a szélsőséges civil szervezetek „zöld kérdései” nem tesznek említést.

A FAO adatai szerint az ember által okozott teljes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-a tulajdonítható az állattenyésztésnek. Az állattenyésztési ágazat globális kibocsátásának több mint 4/5-ért Ázsia (41%, 3 083 millió tonna CO2 egyenérték), Amerika (33%, 2 493 millió tonna CO2 egyenérték) és Afrika (13%, 995 millió tonna CO2 egyenérték) felel. Az európai állattenyésztés teljes kibocsátása mindeközben 706 millió tonna CO2 egyenértéket ért el, mely a globális kibocsátás mindössze 9,4%-át jelenti. Egyértelmű tehát, hogy a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói első sorban Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Dél-Amerika, nem pedig Európa.

A részletes összefoglaló itt érhető el.