Mezőgazdasági termékpiacok: új törvényjavaslatot nyújtottak be

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló javaslat általános vitájában Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a vonatkozó új uniós irányelv jelentősen átalakította a mezőgazdasági termékpiacokra vonatkozó szabályokat, ezért a 2012-es törvényt felváltó, új jogszabály elfogadására van szükség. Mint mondta, a jól működő elemeket megőrizték az új javaslatban is.

Ismertetése szerint az új uniós rendeletben a szakmaközi és termelői szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében a szakmaközi szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Megújultak az ezen szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályok is - tette hozzá. Kitért arra, hogy új, a korábbinál hatékonyabb és egységesebb válságkezelési intézkedés került az uniós rendeletbe.

Czerván György szerint a javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes tönkremenetelét, de szigorú feltételekhez köti a termelők szerződés alóli mentesülését is. Kulcskérdésnek nevezte a magyar mező- és élelmiszergazdaság fejlődése szempontjából az egyes ágazatok szervezettségének növekedését. Ezért szánnak nagyobb szerepet az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozásnak - hangsúlyozta. Hozzátette: az önszerveződést a termelői, szakmaközi szervezetek, csoportok valósítják meg, amelyek feladata a termelés és értékesítés szervezése, az együttes piaci fellépés kereteinek biztosítása.

A javaslat meghatározza az alapvető szabályokat, eljárásokat a termelői szervezetekkel kapcsolatban. Mint mondta, a szerveződés magasabb fokát jelentő szakmaközi szervezetek egy-egy ágazat szereplőit (termelőket, feldolgozókat, kereskedőket) vertikálisan fogják össze. Ha egy szakmaközi vagy termelői szervezet egy termék esetében az előállítás túlnyomó részét lefedi, akkor kezdeményezheti egyes szabályai kiterjesztését a tagsággal nem rendelkező ágazati szereplőkre is.

Az új törvény tartalmazza a tejágazatban a kvótarendszert felváltó új európai szabályozás magyar végrehajtási elemeit, például a nyers tej értékesítése esetében a kötelező szerződéskötést. Rendkívüli piaci események, például az orosz importtilalom esetén biztosított a gyors válságkezelési intézkedések bevezetésének lehetősége. Újdonságként jelennek meg a halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló végrehajtási szabályok. Számos más speciális piacszervezési szabály is van a törvényjavaslatban, például a vágóállatok vágás utáni minősítése, vagy az adatszolgáltatás részletszabályai.