Milyen eredmények születtek az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben?

Gyakran hallunk olyan mondatokat, mint például: „A teljes antibiotikum-felhasználás 70%-át az állategészségügyben történő szerfelhasználás adja!” De mit is jelent ez pontosan, és igaz-e? Ez egyértelműen egy nagy és sokkoló adat, amelyet gyakran idéznek, de a sok évvel ezelőtti számítások bruttó tömeggel határozzák meg ezt a számot – állapítja meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója. Ma ezt rossz módszernek tekintik az antibiotikumok humán- és állatgyógyászatban történő felhasználásának összehasonlítására.

Ha ehelyett a reálisabb, populáció-biomasszával korrigált számításokat vesszük figyelembe, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az Európai Uniós tagországokban az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyisége alacsonyabb, mint a humán célú antibiotikum felhasználás.

Ne feledkezzünk meg az alkalmazott antibiotikumok hatékonyságáról és a kezelt biomasszájáról sem!

A bruttó tömegtartalom, mint mérés, két nagyon fontos tényezőt nem vesz figyelembe: az antibiotikum hatékonyságát és a biomasszát. Az újabb, a humán gyógyászatban szélesebb körben alkalmazott antibiotikumok hatékonyabbak, ezért kisebb adagban történő felhasználást igényelnek, mint az állatgyógyászatban általánosan használt, régebbi típusú antibiotikumok. Más szóval, a humán gyógyászatban általánosan használt újabb típusú antibiotikumok egy "terápiás dózisa" kisebb, mint az állatgyógyászatban általánosan használt régebbi fajtájú antibiotikumok "terápiás dózisa".

Ezenkívül az antibiotikum adagját a beteg testtömege alapján számítják ki. Ezért egy 650 kg-os tejelő tehénnek értelemszerűen sokkal nagyobb adagra van szüksége, mint egy 80 kg-os embernek. Az állatok száma is szerepet játszik e kérdésben. Például, bár a csirkék sokkal kisebb súlyúak, azonban állománylétszámuk jóval nagyobb, az EU-ban évente ugyanis több milliárd csirkét állítanak elő fogyasztási célra. Emiatt a felhasznált szermennyiség jobb, pontosabb mérőszáma a populáció és a testtömeg alapján korrigált érték, mint például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által használt milligramm antibiotikum/testtömegkilogramm (mg/testtömegkilogramm) vagy mg/PCU (populációs korrekciós egység).

Alacsonyabb az antibiotikum felhasználás az élelmiszer-termelő állatoknál, mint az embereknél

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a közelmúltban tette közzé a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó negyedik közös ügynökségközi jelentését, amely a bakteriális fertőzések elleni kezelések során a humán- és az állategészségügyben felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségére és a baktériumok rezisztenciájára vonatkozó adatok integrált elemzését tartalmazza, európai viszonylatban. A három uniós ügynökség szakértői a jelentésben megállapítják, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban az élelmiszer-termelő állatok esetében az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent, míg a humángyógyászati célú szerhasználat esetében ez az érték viszonylag állandó maradt. A jelentés alábbi ábrája azt mutatja, hogy az EU-ban már évek óta magasabb a humáncélú felhasználás, mint az állategészségügyi célú felhasználás.

A teljes cikk itt tekinthető meg.