Mit hoz az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás? - Eltérő vélemények

A bírálatok sokszor a megállapodás majdani hatásairól szólnak, ezeket azonban nem lehet pontosan megbecsülni, a KKM elemzései szerint összességében pozitívak lesznek, de egyelőre nem tudjuk, mikor lép hatályba az egyezmény, és nem tudjuk, mennyire fogják tudni kiaknázni a felek - mondta Nagy Gábor. Ezért egyelőre csak azt lehet leszögezni, hogy van értelme tárgyalni róla. A Koreai Köztársasággal kötött hasonló megállapodás eredményeként például az EU nettó importőrből nettó exportőrré vált.

Magyarországon minden ötödik munkavállaló jövedelme származik közvetlenül vagy közvetve az exportból.A TTIP aláírását ellenző csoportok - a panelvitát szervező Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet Egyesület - a konferencia résztvevői között kiosztott kiadványaikban számos ellenérvet sorakoztattak fel az egyezménnyel szemben. Kifogásolták, hogy a megállapodás előjogokat biztosít a nagyvállalatoknak, mert azok a TTIP-ben kijelölt választott bíróságon beperelhetik a szerződésben részes államokat, ha azokban olyan törvényeket hoznak - például az emberi egészség, a fogyasztók vagy a környezet védelmében -, amelyek érintik a befektetéseiket. Példájuk szerint amerikai palagázcégek több millió eurót követelhetnek azoktól az országoktól, ahol megtiltják a megfogalmazásuk szerint a környezetre ártalmas palagáz használatát.

A másik ellenérv szerint a nagyvállalatok már egy nagyon korai fázisban beleszólhatnak a szabályozásba, még azelőtt, hogy egy törvénytervezet napvilágot lát. A következő érv, hogy a TTIP eredményeként "felhígulnak" az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és munkaügyi szabályok, mert a lazább amerikai szabályozáshoz fogják közelíteni a szigorú európai szabványokat, ahelyett, hogy az amerikai szabályozást igazítanák az európaihoz. Végül kifogásolják azt is, hogy nem elég átlátható a szabadkereskedelmi tárgyalások folyamata, az Európai Bizottság "titokban", egyedül vezeti őket.

Nagy Gábor szerint az Európai Bizottság az Európai Tanácstól, vagyis a tagállamoktól kapott mandátum alapján tárgyal, és ez a mandátum nyilvános, elérhető az Európai Bizottság honlapján. A tárgyalásokon az a cél, hogy az amerikai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, munkajogi szabályozást közelítsék a szigorúbb európai szabályokhoz, és nem az, hogy Európa lazítson ezeken.

Wojtek Talko, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának kommunikációs igazgatója többek között arról beszélt, hogy a TTIP megszüntet egy sereg technikai, bürokratikus akadályt az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelemben, és az export bővülésén keresztül fellendíti a gazdaságot, új munkahelyeket teremt a kivitelben érintett szektorokban. A lengyel EU-tisztségviselő egyetértett azzal, hogy vannak kockázatok, amelyeket el kell kerülni, de erre vannak a tárgyalások. Arra a sokat hangoztatott érvre, hogy az Egyesült Államokban megtermelt génmódosított növényeket "be fogják csempészni Európába a hátsó ajtón", kijelentette: ettől egyáltalán nem kell tartani, mert az EU-bizottság mandátuma szerint a TTIP nem módosíthat a jelenleg érvényes európai uniósélelmiszerbiztonsági szabályokon.

Szabó Marcell, az ombudsman a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes arra figyelmeztetett: a TTIP "rátelepedhet" a magyar jogrendre. Emlékeztetett, az EU Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodásánál a közösségi jog, az acquis communautaire részévé tették a szerződésnek azon részeit, amelyek közösségi hatáskörbe tartoznak. Vagyis ezeknek a hatályba lépéséhez nem volt szükség tagállami ratifikációra.