Nagy szükségük lenne csapadékra a szántóföldi takarmánynövényeknek is

Az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt - állapította meg Petőházi Tamás. Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik. A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik - közölte. A kedvezőtlen hatású klímaváltozással, valamint az egyre gyakoribb és komolyabb szárazsággal magyarázta azt is, hogy 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.

Petőházi Tamás szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra. Hozzátette: az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de gabonapiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása. Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, de még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, és milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra. Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni konfliktus, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége - mondta az érdekképviselet vezetője.