Negyven százalékosra kellene növeli a termelői szervezettséget

Nagy István a 94. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által rendezett ünnepségen a Vajdahunyadvárban kiemelte: a kormány a jövőben is jelentős szerepet tulajdonít és szán a termelői együttműködésnek, az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő termelői szervezeteknek az agrárágazat megújításában.

Európával összevetve még korántsem használja ki Magyarország a szövetkezésben rejlő lehetőségeket. "A legfontosabb előttünk álló feladat az együttműködési képesség javítása, a helyi közösségek bekapcsolódását lehetővé tevő megoldások, együttműködési technikák megtalálása és terjesztése." Ebben a folyamatban pedig szükség van a szövetkezés elvét gyakorlók és azt támogatók aktív támogatására is - mondta a parlamenti államtitkár.

A nemzeti vidékstratégiában is nagy hangsúllyal szerepel a szövetkezésfejlesztési program. A stratégia célként fogalmazza meg valamennyi szövetkezési forma, így a beszerző és értékesítő szövetkezetek, a termelési és értékesítési szövetkezetek (TÉSZ), a hitelszövetkezetek, takarékszövetkezetek és szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének ösztönzését.

A források koncentrálása és életképes szerveződések megalakulásának, fejlesztésének ösztönzése azért fontos, mert csak így remélhető, hogy a 2020-tól várható mezőgazdasági támogatási átrendeződés idejére a most megalakuló szerveződések kellően erős szereplőivé válhatnak a magyar agráriumnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A termelői szerveződések feladata a termelés és értékesítés szervezése, az áru és szolgáltatás útjának lerövidítése, a termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése.