Nem hozott fordulatot a hazai beruházásoknál az első negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint az első negyedévben a nyers adat szerin 0,5 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,3 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel harmadik éve csökkennek a beruházások, legutóbb 2023. első negyedévében regisztrált emelkedést a statisztika. Az előző negyedévhez mérten - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - a beruházások összértéke összehasonlító áron 0,4 százalékkal mérséklődött.

Továbbra sem következett be a fordulat a beruházások terén, folytatódott a tavalyi év második felében kezdődött trend, megállt a beruházási aktivitás zsugorodása, azonban növekedési pályára nem tudott állni - rögzítette Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

A beruházási aktivitást visszafogja a vállalati szektor óvatossága, ami a gyenge külső keresletből, a jelentős szabad kapacitásokból, illetve a kilátásokhoz kapcsolódó bizonytalanságból fakad.

Ezt csak részben tudják ellensúlyozni a Demján Sándor Program beruházásösztönzési forrásai, illetve a zajló nagyberuházások hatásai. Állami oldalról a szűkös költségvetési mozgástér, az elhalasztott beruházások fogják vissza az aktivitást, de az uniós források visszatartása is negatív tényezőként jelentkezik.

Előretekintve az idei év egészében már a beruházási aktivitás éves átlagban történő emelkedését várja a GFÜ vezető elemzője. A kulcsterület a vállalati aktivitás lesz. Az elmúlt időszakban fokozatosan javult a vállalatok konjunktúraérzete, miközben a hitelezés is erősödött, jelentős részben a támogatott hitelprogramok eredményeként. Azonban a kilátások továbbra is bizonytalanok: egyrészt a külső kereslet, másrészt az iráni háború nyomán megjelenő energiaválság következtében, ami továbbra is óvatosságra intheti a döntéshozókat. A fokozatos élénkülést erősítheti, ha az év második felében beérkeznek az uniós források, ám ezek közvetlen hatása csak az év végén, a jövő év elején jelentkezhet a gazdaságban.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt állapította meg, hogy az első negyedévben a beruházási volumen csak minimálisan változott ez most inkább csak egy nagyon alacsony szinten való stagnálást jelent, de remélhetőleg innen már csak felfelé visz az út.

A feldolgozóipari beruházások csökkenése abból a szempontból meglepő, hogy a jelentős állami támogatásokkal épülő nagyberuházások nem tudták felhúzni a volument, ugyanakkor az ágazat egyébként is szenved, részben a magas energiaárak, részben az alacsony kereslet miatt.

Általánosságban a beruházásokat több tényező is visszafogja, mint az uniós források hiánya, az alacsony külső kereslet, az állam és az önkormányzatok forráshiánya, illetve a magas piaci kamatkörnyezet. A magas építőipari árak szintén gátat szabnak a beruházásoknak, ám a forint erősödése segíthet, főleg a gépberuházások terén. Kitért arra is, hogy sok vállalkozásnál kialakult egyfajta támogatásfüggőség, azaz akkor ruháznak be, ha van rá állami vagy uniós támogatás.

A második negyedévben a szakértő még nem számít a beruházási volumen javulására. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés, illetve a pozitívabb vállalkozói konjunktúraérzet segíthetik a beruházásokat, míg az iráni háború okozta magasabb energiaár és alacsonyabb kereslet fékezhetik - összegezte Regős Gábor.