Nemzetközi madárinfluenza helyzet: jelentés az elmúlt hónapok eseményeiről

HPAI, A(H5N1) és A(H5N5) vírus kimutatását jelentették háziasított (341) és vadon élő (316) madarakban, Európa 27 országából. A háziszárnyasoknál a magas patogenitású madárinfluenza számos kitörése nagy baromfisűrűségű területeken összpontosult, és a gazdaságok közötti másodlagos terjedés jellemezte őket.

Ebben a jelentési időszakban elsősorban a vízimadarak, különösen a hattyúk voltak érintettek, a magas patogenitású madárinfluenza-vírus észlelése Délkelet-Európára koncentrálódott. Az A(H5N5)-vírus kiterjesztette földrajzi elterjedését és gazdaszervezetei körét, ami a sirályok és varjak esetében leírt észlelések és halálozási események megugrását eredményezte.

Ebben a jelentési időszakban Európában nem jelentettek új HPAI-vírus kimutatásokat emlősökben, de az Amerikai Egyesült Államokban (USA) a jelentések szerint érintett tejelőszarvasmarha-farmok száma 16 államban több mint 800-ra emelkedett, és egy vegyes fajú gazdaságban két sertésben azonosították a HPAI-vírust. Szeptember 21. és 2024. december 11. között 56 új emberi madárinfluenza-vírusfertőzéses esetet jelentettek Észak-Amerikából (45 A(H5N1) eset), Vietnamból (egy A(H5)) és Kínából (tíz A(H9N2) eset). Az észak-amerikai A(H5) humán esetek többsége (95,6%, n = 43/45) a madárinfluenza-vírus kimutatását vagy a betegség kezdetét megelőzően baromfival, élőbaromfi-piacokkal vagy tejelő szarvasmarhákkal való érintkezésről számolt be. A madárinfluenza-vírusokkal való emberi fertőzések továbbra is ritkák, és nem találtak bizonyítékot az emberről emberre történő átvitelre.

A jelenleg keringő madárinfluenza-fertőzés kockázata

A(H5) influenzavírusok 2.3.4.4b klánjába tartozó vírusokkal való fertőzöttség továbbra is alacsony a lakosság körében az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) lakossága számára. A fertőzés kockázata továbbra is alacsony vagy közepes azok számára, akik foglalkozásuk során vagy más módon fertőzött állatokkal, illetve fertőzött környezettel.

Madárinfluenza Magyarországon 2024.10.01-2025.01.31. között

Magyarországon 2024. október és 2024. december 31. között, 188 igazolt eset volt a Nébih statisztikái szerint. Az őszi járvány október 1-én indult Füzesgyarmaton, Békés vármegyében egy pecsenye kacsa állományban. Ezt követően megjelent Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. Az érintett állományok felölelik valamennyi baromfifajt és hasznosítási irányt. Pecsenye kacsa 33, tenyész kacsa 7, pecsenye lúd 3, tenyész lúd 3, tömő lúd 30, mulard kacsa 79, hízó pulyka 9, tenyész pulyka 1, brojler 7, tenyész tyúk 1, tojó tyúk 4, fácán 1, háztáji vegyes 11 helyen esett el.

2025. első hónapjában további hat baromfitartó gazdaságból jelentettek madárinfluenza kitörést. Ezek közül hármat Hajdú-Bihar, továbbá egyet-egyet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, illetve Pest vármegyéből. Az érintett állományok között két pecsenye kacsa, két tömő lúd, valamint egy tenyész lúd és egy tojótyúk volt.

A madárinfluenza járvány által okozott közvetett kár még úgyis hatalmas, hogy a rendkívül magas esetszám – szemben pl. a lengyelországi esetekkel – egy alacsonyabbnak tekinthető egyedszámmal párosul. A közvetlen károkat, melyek a termelési, illetve értékesítési kiesésekből adódnak, pontosan becsülni sem lehet.

2025. január 16-án a Nébih feloldotta a madárinfluenza járvány miatt felállított megfigyelési körzetek nagy részét, mivel a dél-alföldi területen, a négy vármegyére (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok) kiterjesztett megfigyelési körzet területén december 7. óta nem fordult elő újabb madárinfluenza kitörés és az előírt intézkedések is megtörténtek. Egyetlen, a betegséggel sújtott telep feloldása tolódott későbbre, a végfertőtlenítés elhúzódása miatt, így e telep körül tovább fennmaradt a 10 km sugarú megfigyelési körzet.

További információk ide kattintva érhetők el.