Nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma

Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője a cég közleményében úgy fogalmazott: a piac nagyarányú bővülésének egyik motorja, hogy a nagy forgalmú szomjoltó italokból átlag felett bővült az élelmiszerboltok bevétele az elmúlt tíz hónap során. Csak szomjoltó italokból tíz százalékkal, mintegy 275 milliárd forintra emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma egyik időszakról a másikra. Értékben és mennyiségben is kiemelkedik kétszámjegyű növekedésével ezek közül az energia- és sportital, valamint a jeges tea. De átlag feletti mutatókat regisztráltak értéket tekintve sörnél, szénsavas üdítőitalnál, ásványvíznél és gyümölcslénél is.

Figyelemre méltó a 200 négyzetméteres és kisebb hagyományos üzletek jelentős piaci részesedése szénsavas üdítőitalnál, energia- és sportitalnál továbbá sörnél; 42, 40, illetve 39 százalékkal. Erősen koncentrált viszont az ásványvíz bolti eladása, mivel a 400 négyzetméternél nagyobb egységek viszik el a forgalom 72 százalékát.

A bolttípusok forgalmát elemezve rámutattak: a bolttípusok súlya némileg változott az élelmiszerek eladásánál. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek piaci részesedése élelmiszereknél 38 százalékról 39-re emelkedett értékben. Ezzel egy időben a 2500 négyzetmétert meghaladó üzletek részaránya 28-ról 27 százalékra csökkent.

Közölték azt is, hogy változott az élelmiszer-kiskereskedelem közel 18 ezer üzletből álló hálózatán belül az összesen mintegy 15 600 hagyományos kis üzlet helyzete is: míg az 51-200 négyzetméteres boltok részaránya az élelmiszerek eladásából 17 százalékról 18-ra emelkedett, addig az 50 négyzetméteres és kisebb egységekre 9 százalék után 8 százalék jutott.