Nyárra érheti el a hazai kiskereskedelem a járvány előtti szintet

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint januárban az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom; az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének meglátása szerint a járvány második hulláma miatti óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az egy évvel ezelőtti magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban. Az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy idén a bázishatások miatt 4 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető, amihez elengedhetetlen a társadalmak széleskörű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése jelentős lendületet adhat majd a kiskereskedelemnek - vélekedett. A kilábalást érdemben segítheti az oltási folyamat felgyorsítása a keleti vakcinák segítségével.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a gyenge karácsonyi időszak után csekély mértékben ugyan, de javulni tudott a kiskereskedelem teljesítménye. Az előző hónaphoz mért javulás vélhetően a szabadságolási időszak végével magyarázható. Egyedül az élelmiszer-kiskereskedelem tud pozitív teljesítményt felmutatni, ahol - bár a korábbiakban megszokottnál alacsonyabb -, de legalább stabil növekedés mutatkozik, még a koronavírus második hulláma alatt is. Az otthonról munkát végzők számának további emelkedése ellenére némi javulást mutatott az üzemanyag-kiskereskedelem.

A nem-élelmiszer kiskereskedelem némiképp magára talált, de továbbra is látszik, hogy az óvatossági megtakarítások uralják a háztartások gondolatait. Virovácz Péter szerint nem nevezhető tragikusnak a januári adat, ezt a negatív teljesítményt a következő hónapok még semlegesíthetnék. Ugyanakkor a fogyasztást illetően elsősorban negatív folyamatok zajlanak az első negyedévben. Emelkedik a munkanélküliség, lassul a bérnövekedés üteme és a járvány harmadik hulláma is elérte az országot - sorolta. Megállapította: ezek a fogyasztás visszafogására, a tartalékok növelésére ösztönözhetik a háztartásokat, ami így gyengítheti a kiskereskedelem teljesítményét.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően csökkent januárban a kiskereskedelmi forgalom. Ehhez hozzájárult a bázisidőszak magas adata mellett az üzletek nyitva tartásának korlátozása, a vírustól való félelem, illetve a munkanélküliség emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a romló jövedelmi helyzet. Az eséshez érdemben hozzájárult az üzemanyag-kereskedelem csökkenése, amelyet az utazások számának mérséklődése, illetve az otthoni munkavégzés gyakoribbá válása magyaráz. Februárban a tavalyi felvásárlások, illetve a fennmaradó korlátozások miatt még a forgalom csökkenésére számít Regős Gábor, míg áprilisban már növekedést vár a tavalyi alacsony bázis miatt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a legújabb adatok nem jelentenek meglepetést, továbbra is hiányzik a lendület a kiskereskedelemből. Az év elején még visszafogottan alakulhat a boltok forgalma, de összességében a tavalyi stagnálás után 3-4 százalékos növekedésre van kilátás. A lakosság továbbra is óvatos, a járványhoz köthető bizonytalanság miatt sokan elhalasztják a komolyabb beszerzéseket. A járványkorlátozások számlájára írható az üzemanyagok forgalmának jelentős csökkenése is. Németh Dávid szerint az első negyedévben gyenge maradhat a forgalom, ám a második negyedévben a tavalyi visszaesés miatt jelentős növekedéssel lehet számolni. Az év egészében a tavalyi stagnálás után 3-4 százalékos többletre van kilátás.