Nyíregyházi múzeumfalu: liba-szépségverseny és "bájgúnár és buta liba viadal"

Páll István, a skanzen igazgatója az MTI-nek elmondta: Szent Márton ünnepe évszázadok óta a libás ételek és az új bor körül zajlik, és így lesz ez a múzeumfalu rendezvényén is. A népszokás úgy tartotta és tartja ma is, hogy Márton napján - amely november 11-én van - következtetni lehet az eljövendő év jólétére, vagy ínségére, az emberek egészségére, az időjárására, s az éppen kiforrt "új bornak is a szent bírája".

A mondás úgy tartja: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik". Minél többet eszik valaki, annál erősebb lesz és ellenáll minden kórnak. A lúd mellcsontja pedig jelzi az időjárást: ha fehér színű, akkor hosszú, havas tél jön, ha pedig barna, sáros időszak ígérkezik. Az is népi szentencia, hogy ha Márton napján hó esik, enyhe lesz a tél, ha nem, akkor hideg évszak várható. Amennyiben a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban, vízben tocsog majd. Páll István tájékoztatása szerint a nyírségi múzeumfaluban gazdag lesz a libás ételek kínálata, a libatepertőtől, a libazsíros kenyéren át, a sült libacombig, sok-sok féle étel megkóstolható lesz. A tepertő és a libazsíros már a bejáratnál várja az érdeklődőket, akik új borral öblíthetik le, hogy kellően megalapozhassák az egész napos "erőevést". Lesznek tréfás vetélkedők is, így liba-szépségverseny, bájgúnár és buta liba viadal, sőt még lúdtoll-fosztás is. A téli falusi foglalatosságokat is megismerhetik a vendégek, így a stoppolást, üvegfestést és a betűvetést. Tanulmányozhatják a bodnárok mesterfogásait is.

A sóstógyógyfürdői skanzenbe ezúttal is több ezer nézőt várnak a szombati, 10 és 15 óra közötti Márton-napi vigasságra. Szent Márton az egykori Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született Krisztus után 316-ban, vagy 317-ben. Apja katonatisztként szolgált, s ő is belépett a hadseregbe Itáliában, és a gyakorló szolgálat után, 19 évesen lett katona. Jóindulatú, segítőkész embernek tartották, egyszer egy nélkülöző koldussal is megosztotta köpenyét, amit kardjával vágott ketté. Ez a tette indította el a hittérítés útján, és a legendák szerint életét csodák, gyógyulások kísérték, s 371-ben Tours püspökévé választották, akarata ellenére.

A tisztség elől egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. A vele kapcsolatos libás népszokások erre vezethetők vissza. Szent Márton szülőháza - a legenda szerint - a róla elnevezett szombathelyi kápolna helyén állt, és ott őrzik ujjereklyéét is. A vasi megyeszékhely 2005-ben kapcsolódott be a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalba, vált a római katonából lett püspök emlékét hirdető egyik zarándokhellyé.