Nyugodtabb év várhat az idén a hazai agráriumra egy banki elemzés szerint

Fontos időszakhoz érkezett a magyar agrárium, hiszen úgy tűnik, kimozdulhat a stagnálásból, amikor leállt a hitelezés bővülése, a termelők jelentős részének pedig a túlélés volt a legfontosabb célja – állapította meg Hollósi Dávid, az MBH Bank ügyvezető igazgatója. 2024 bevezetője lehet egy tartós emelkedésnek, 2025-ben pedig már elérhető az egyensúlyi állapot.

A gazdasági környezet egyre kiszámíthatóbb, a műtrágya-, takarmány-  és energiaköltségek csökkennek, a vidékfejlesztési pályázatok fellendíthetik a fejlesztéseket, így az MBH Bank is arra számít, hogy az év vége felé közeledve egyre több beruházási kölcsönt folyósíthat, az agrárhitelezés stagnálása véget érhet. Az idei vidékfejlesztési pályázatokból jövőre lehetnek hitelszerződések, 2025 második felében várható az agrár- és élelmiszeripari beruházások komolyabb élénkülése.

Hosszabb távon a szántóföldi növénytermesztésben komoly átrendeződések várhatók, véget érhet az a korszak, amikor a magyar kivitel jórészt a gabonatermés alakulásától függ. A külföldi piacok jelentős részét az orosz és az ukrán gabona veheti át, a magyar gabonatermelőknek javítaniuk kell a hatékonyságukon, nem alapozhatják a működésüket hosszú távon az állami és uniós támogatásokra.

A magyar agrárium versenyképessége jelentős mértékben múlik az élelmiszeripari cégek megerősödésén is, a nagyobb szereplőknek nemzetközi szinten jelentős piacokat kell szerezniük. Sikerük a kistermelőknek is érdeke, ők ugyanis aligha maradhatnak fenn, ha nem csatlakoznak a nagyokhoz.

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője szintén az élelmiszeripar megerősödésében bízik, ugyanis ez a mezőgazdasági termékek legfontosabb felvevője. Mezei Dávid hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari cégek fejlesztései nélkül nincs erős agrárgazdaság, ezért is fontos, hogy a vidékfejlesztési forrásokból csaknem 1500 milliárd forint jut beruházásokra. A pályázóknak kedvez, hogy a teljes támogatási intenzitás 10 százalékát kitevő kamattámogatásra is számíthatnak, ennek részleteiről a bankok még egyeztetnek a kormánnyal.

A fejlesztési pályázatoknak 2025-ben újabb fordulója kezdődhet meg, nem kizárt ugyanakkor, hogy a következő finanszírozási ciklusban jelentősen átalakul az uniós agrártámogatási rendszer. A mostani támogatásokat azért is érdemes kihasználni, mert lehet, hogy a 2027 utáni változások nem kedveznek majd a termelőknek. A terület- és állatlétszámalapú támogatások eddig is egyre csekélyebb mértékben fedezték a költségeket, a vidékfejlesztési uniós források visszaesése is csak a kormány kiegészítő finanszírozása miatt nem látszik.

Héjja Csaba stratégiai elemző közölte, hogy az agrárhitel-ügyfelek visszajelzései alapján 2023 végére minden termékpályán javult a helyzetértékelés, a kilátások kedvezőek, különösen a sertés- és szarvasmarha-tartásban, ahol stabil ár- és jövedelmi viszonyok alakultak ki. A rangsor további vezető helyeire is az állati termékek előállítói kerültek, sorrendben a baromfihús-, a tojás- és a tejtermelők.

A hajtatott és a szántóföldi zöldségek kilátásai valamivel kedvezőtlenebbek, a jelentős munkaigény miatt ebben az ágazatban a munkaerőköltségek emelkedése jelent komoly nehézséget, míg szántóföldi növénytermesztés helyzetértékelését a tartósan alacsony jövedelmezőség rontja. Legkevésbé a gyümölcstermesztők bizakodnak, ami a kiszámíthatatlan piaci körülmények mellett azzal magyarázható, hogy a belföldi ültetvények elöregedtek, korszerűtlenek, ezért a következő években struktúraváltás várható ezen a téren.

Héjja Csaba szerint a termelőknek a következő években a költségeik csökkentésére kell összpontosítaniuk, mert mozgásterük csak ebben van, az árak alakulásába nincs beleszólásuk. A kedvező folyamatok ellenére 2024 sem lesz még könnyű év az agráriumban, de a vidékfejlesztési pályázatok várhatóan jelentősen javítják majd a konjunktúraérzetet a következő hónapokban.