Sok a bizonytalanság az EKÁER miatt - Ezek a leggyakoribb kérdések

- A TRACES rendszerben unión belüli szállításoknál kötelező a szállítások bejelentése az élőállatoknál az 54/2004 (IV. 24.) FVM rendelet alapján. A dupla adminisztrációs teher csökkentése érdekében célszerű lenne ez termékeket kivenni az EKÁER hatálya alól, és a szükséges információkat a TRACES rendszeréből lekérdezni az EKÁER számára. Hasonlóan jelenteni kell a vámhatóságoknak a harmadik országokba/ból az exportot és importot, ez esetben viszont az EKÁER-be ezeket az információkat nem kell duplán jelenteni. (Minden meglévő adat esetén, ha minden elő van készítve és csak az EKÁER web-oldalán kell kattintgatni, 15 percbe telik az élőállat-szállítmány indítása.)

- Kockázati biztosítékot nem kell fizetnie annak a vállalkozásnak, aki köztartozásmentes. Nem elég azonban köztartozásmentesnek lenni, az erről szóló igazolást egy KOMA nevű igénylőlapon kérni kell a NAV-tól. Amennyiben a köztartozásmentes vállalkozások listáján nincs rajta a vállalkozás, akkor fizetnie kell biztosítékot. Ezért aki nem kérte eddig a listára felkerülést, annak azonnal lépnie kell. (Aki egyszer felkerült, automatikusan rajta marad, míg hiánya nem keletkezik.) A köztartozás-mentesség megállapításánál 100 ezer FT összhiányig elnéző a NAV.

- Több cég jelezte, hogy nagy gondot jelenthet az, hogy a saját termék belföldi szállítását nem kell bejelenteni. Előfordulhat ugyanis, hogy adott vevő már a telepen (vágóhídon) megveszi a terméket, (kerül a tulajdonába) és saját termékként szállítja tovább. Azaz úgy kerül értékesítésre, hogy közben szállítás nem történik. Ezen a kiskapun módosítani célszerű.

- Az áruházláncok nem akarják az érkező árut regisztrálni, adminisztrálni. Át akarják ezt ruházni a beszállítókra, és a jogszabály erre ad is lehetőséget. (ART 11. sz. melléklet, III. 1. pontja). Áruházak, illetve kisboltok esetében sem világos, miért kellene a feladónak/eladónak jelezni. Ráadásul ez kiskapu is, vissza lehet élni ezzel. Ezen feltétlenül módosítani kellene.

- Vannak termékek, amelyeket nem súlyban tartanak nyilván, illetve számláznak, hanem - mint pl. a keltetésre szánt, valamint étkezési tojás esetében - darabban. Sem a felrakodó telephelyen, sem a lerakodó telephelyen nincs lehetőség a mérésre, mert erre eddig nem is volt szükség. Kérdés, hogy ilyenkor van-e lehetőség a termék mennyiségét a termék "normál" mértékegységében megadni az EKÁER-ben? Erre a mai részleges válasz az, hogy a jellemző átlagsúlyt kell kiszámolni és azt kell jelenteni a rendszerben. A valós súly és a megadott súly között 10-15% eltérés megengedett.

- Azon termékek esetében, amelyeknél a naturális mértékegység nem súlymérték, lehetőséget kellene biztosítani a naturális mértékegységben történő mennyiség megadására is (darab, köbméter, stb.) Vitás esetekben (amikor például a súlymérték eltérés nagyobb, mint 15 %) a naturális értékegységben megadott mennyiség lehetne a mérvadó.

- A tenyész(keltető)tojás nem élelmiszer, de KN-kód szerint a rendeletben az élelmiszerek közé listázták. A tojás kockázatos termék, már 200 kg (vagy 250 ezer FT) termék eladása és szállítása esetén jelenteni kell. Viszont a súly csak megközelítőleg adható meg, mivel az eladás db-ban történik, ezért a mai helyzet sok kérdést vet fel. Ez esetben az áru értékét kell alapnak venni a kötelezettség megállapításánál vagy a súlyt is? Mi történik, ha rosszul kalkulál az eladó (például 195 kg-t számol, a NAV pedig 203 kg-ot mérlegel). Büntethető-e az eladó, illetve itt is a 10-15 % toleranciával számolnak-e?

- Ha a szállítmányt fogadó/vevő nem regisztrál a TRACES rendszerben, akkor az eladó nem tud EKÁER-számot kérni a szállítmányra. Ki büntethető ez esetben?

- Mit jelent az "első adóköteles termékértékesítés"? Ha "A" cég elad terméket "B" cégnek, miközben nem történik árumozgatás, kell-e "B" cégnek jelenteni a szállítást, ha ugyanazon terméket eladja "C" cégnek?

- Adott terméket megvásárolja a vevő, de nem szállítja el az eladó raktárából, hanem az eladó bértárolja azt a vevő részére. Csak később szállítja át a vevő a saját raktárába, telephelyére felhasználásra, vagy egy harmadik céghez értékesítés miatt a terméket. Ekkor milyen bejelentések szükségesek?

- Nagy kérdés a termelői csoportok, BÉSZ-ek, integrációk jelentési kötelezettsége is. Mikor kinek, mit kell jelenteni mind közös vásárlás, mind pedig közös eladás kapcsán. Ki az első vevő?

- További problémákat vethet fel a bértarolás. A neveltető a saját naposcsibéjét viszi felnevelésre, ezért megfizeti a tartási díjat és az állományt 18 hetes korában visszaszállítja a saját telepére. Ez vajon végfelhasználás, esetleg saját áru mozgatása? A számvitel szerint ez szolgáltatás, azonban a közúton termék. Hogyan kezelendő?

- Mi a teendő, és ki a felelős, ha egy külföldi partner előzetes egyeztetés és értesítés nélkül visszaküldi a részére kiszállított áru egy részét (például reklamáció miatt), vagy szintén előzetes egyeztetés és értesítés nélkül küld a külföldi partner például egyedi csomagolóanyagot, amelybe a részére később értékesítésre kerülő árut kéri csomagolni a gyártás során?

- Ha a belföldi árut eladják egy másik cég számára, amely a kiinduló első eladó raktárából vagy telephelyéről közvetlenül az ő külföldi vevőjéhez fuvarozza azt (az EU egy másik tagállamába), akkor kinek keletkezik bejelentési kötelezettsége?

- Ha az EU másik tagállamából adott cég beszerzett valamely terméket, és ezt a terméket közvetlenül az adott cég magyar vevőjéhez magyarországi címére szállítják, akkor milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek?

- Amennyiben az élőállat-szállítás hétvégére vagy éjszakára esik, a telepen nincs internet, az adminisztráció pedig nem dolgozik (tehát telefonon sem lehet továbbítani a hiányzó információt), hogyan, mikor lehet pótolni vagy változtatni az EKÁER-ben rögzített adatokat (például a rendszámot), illetve lehet-e egyáltalán pótolni az adatrögzítést?

- Közösségen belüli beszerzés esetén az EKÁER-szám igénylésekor a vevő megadja a partnertől kapott bruttó tömeg adatot, a beérkezéskor viszont eltérő bruttó tömeget mér a vevő. Ilyenkor mi a teendő, az EKÁER-ben melyik adatnak kell szerepelnie?

- Kit bírságolhatnak meg, kit érhet joghátrány EKÁER-szám nélküli fuvarozás, illetve EKÁER-szám nélkül fuvarozott termék megvásárlása esetén? Belföldi árubeszerzés esetén a vevőt érheti az eladó mulasztása miatt bármilyen joghátrány?

- A 2013. évi XCII. törvény 172. § (19a) bekezdése szerint a termék igazolatlan eredetűnek minősül EKÁER-szám nélküli, vagy téves/hibás/hiányos EKÁER-bejelentés esetén. Mit jelent az "igazolatlan eredetű" kifejezés? A belföldi vevőnek milyen hátránya származhat abból, ha az eladó az EKAER-számot nem igényelte meg, vagy téves/hibás/hiányos adatokkal igényelte meg?

- Az eladónak honnan kell tudnia, hogy a kirakodási címen található ingatlant jogszerűen használja-e az adott vállalkozás?

- Honnan kell tudni, hogy mi a kirakodás (átvétel) címe, ha a vevő intézi a fuvarozást, és a vevő esetleg közvetlenül az ő vevőjéhez szállítja? Üzleti okokból várhatóan nem fogja elárulni a vevője adatait.

- Adott cég magánszemély felvásárlókkal köt megállapodásokat, akik megbízási szerződés alapján (megbízási díj ellenében) saját ingatlanukon zöldséget-gyümölcsöt vásárolnak fel a termelőktől a cég nevében a cég által részükre átadott felvásárlási jegyen. A felvásárlóktól meghatározott időközönként szállítja be a cég saját telephelyre, vagy közvetlenül a vevő telephelyére a zöldséget-gyümölcsöt? Kinek és mikor keletkezik bejelentési kötelezettsége az EKÁER-ben?

- A szállítás egy fuvareszközzel történik, de a felrakodás három, egymástól néhány km-re lévő saját telephelyen történik. Ilyen esetben minden telephelyen történő rakodáshoz külön EKÁER-számot kell igényelni vagy a három helyről egy fuvareszközre felrakott áruhoz elegendő egy EKÁER-szám?

- Ha göngyöleget (pl. raklapok, rekeszek, ládák, stb.) fuvarozik adott cég egy partnere részére, hogy az általa a cég részére szállítandó termékeket abban szállítsa majd, és ezt a göngyöleget nem értékesíti a cég a partner felé, akkor szükséges-e EKÁER-számot igényelni? Ha ugyanezt a göngyöleget leszámlázza a cég a partnernek, amikor pedig leszállítja bennük a termékeket, akkor visszáruként jóváírják a göngyöleget, akkor ezekre a fuvarokra szükséges-e EKÁER-számot igényelni?

- A göngyölegeket (pl. raklapok) is fel kell-e tüntetni a termékek adatai között (neve, VTSZ-száma, bruttó tömege, cikkszáma, értéke) az EKÁER-szám igénylésénél?

- Ha adott cég által igényelt EKAER-szám vonatkozásában a terméket átvevő, illetve a terméket felrakodó nem teljesíti (vagy nem határidőben teljesíti) a 22/E §. (8) l) vagy m) pontja szerinti bejelentési kötelezettségét a szállító gépjármű kirakodási címre érkezésekor, illetve a felrakodás kezdetekor, akkor ki viseli a felelősséget, ki bírságolható?

- Adott értékesítés során berakodnak olyan termékeket, amelyeknél első belföldi adóköteles értékesítés történik, és olyan termékeket is, amelyeknél már nem ez az első adóköteles belföldi értékesítés. Milyen következményekkel járhat, ha azokat a termékeket is feltüntetik az EKÁER-szám igénylésekor, amelyekre nem ez az első adóköteles belföldi értékesítés?

- EU-n belülről gyorspostával küldik el a megrendelt alkatrészeket, amelyek értéke meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot. Ebben az esetben szükséges-e EKÁER-számot igényelni? Ekkor sajnos nem kap a vásárló értesítést a rendszámokról.

- A bértojatás eredményeként keletkező tenyésztojás, amely keltetőbe kerül és ott értelemszerűen nem lesz tovább tojás, vajon végfelhasználásnak, esetleg saját áru mozgatásának minősül-ea? Ezáltal van e jelentési kötelezettség?

- Körtúra esetében változhat az egy vevőhöz leadott termék mennyisége és értéke. Ez kockázatos terméknél nagy gond, különösen a határsúlynál és értéknél. Ezt az eladó nem tudhatja előre, mert útközben módosított a vevő (például több volt a fogyás, mint azt remélte, vagy több terméket vesz le szállítójárműről). Ilyenkor mi a teendő?