Sorsdöntő szakaszban az új Közös Agrárpolitika előkészítése

A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett – fogalmaz az Agrárminisztérium közleménye. Az Európai Bizottság 2018 júniusában tett javaslatot az új uniós Közös Agrárpolitika jogi kereteire. A tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament két és fél év tárgyalásai után, 2020 októberében fogadták el kapcsolódó álláspontjaikat. Ez alapján kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések az uniós intézmények között.

Magyarország alapvetően három elvárást támasztott az új Közös Agrárpolitikával szemben: kellően ambiciózus költségvetés, megfelelő szakpolitikai eszközök és gyakorlatban végrehajtható, gazdabarát szabályok. Az első cél teljesült, hiszen a tavalyi év végén elfogadott hétéves uniós költségvetési megállapodás megfelelő nagyságú forrásokat biztosít a mezőgazdasági ágazat számára.

Az uniós agrárpolitikát ért politikai támadások ellenére, 2027-ig adottak a pénzügyi keretek – állapította meg a tárca közleményében Nagy István agrárminiszter. A cél az, hogy olyan szakpolitikai eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek úgy biztosítják a magyar gazdák versenyképességét, hogy közben teremtett világunk értékeinek megőrzéséhez is hozzá tudnak járulni.

Legalább ilyen fontos, hogy a gyakorlatban végrehajtható,egyszerű szabályok mellett lehessen kidolgozni a magyar KAP stratégiai tervet. A tervezés során alapvető, hogy tagállami sajátosságok alapján lehessen meghatározni a 2023. január 1-jétől induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó prioritásainkat.

A tanács elnöki tisztségét betöltő Portugália kifejezett célja, hogy május végére elérje a politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a KAP reform mindhárom alaprendeletéről. A kormány támogatja a portugál elnökség törekvéseit, hiszen épp itt az ideje, hogy pontot tegyünk a lassan három éve húzódó tárgyalások végére – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.