Stabilabb növekedés indulhat meg a kiskereskedelmi szektorban - Mi vár az élelmiszerpiacra?

A KSH a napokban közölte, hogy augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat alapján 3,2, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,2 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Suppan Gergely kiemelte, hogy a fogyasztás szerkezete átalakult, a szolgáltatások felé tolódott, és ez globálisan is látszik. A koronavírus-járvány után az emberek pótolni szeretnék a járvány alatt kimaradt utazásokat, nyaralásokat, ezért áruk helyett egyre inkább szolgáltatásokra költenek. Az áruforgalom is elkezdett visszarendeződni, az látszik, hogy az elhalasztott fogyasztás növeli a keresletet a tartós fogyasztási cikkek iránt.

Az év eleje óta mintegy 10 százalékkal nőttek a reálbérek, és a tartós realbérnövekedés ösztönzi az embereket arra, hogy elkezdjenek fogyasztani. A Nézőpont Intézet kutatására hivatkozva elmondta, az emberek nagyobb értékű cikkekre is egyre inkább hajlandóak költeni.

Az NGM vezető közgazdásza felidézte, hogy az uniós irányelv szerint a tagállamoknak a medián- vagy az átlagbérhez kell közelíteniük a minimálbéreket.

Magyarországnak 2027-re kell eljutnia arra szintre, hogy a minimálbér felzárkózzon az átlagbér 50 százalékára, így várhatóan a minimálbéremelések átlagosan kétszámjegyűek lesznek.