Szabadkereskedelmi tárgyalások: titkos amerikai álláspont

Ska Keller elsősorban azért kifogásolta a készülő egyezményt, mivel arról az Európai Bizottság tárgyal, így az Európai Parlamentnek nincs ráhatása a tartalmára. A végén a miniszterelnökök tanácsa mond rá igent, de el kell fogadnia az európai és minden nemzeti parlamentnek is.

A tartalmi problémák közül az elsőnek azt tartotta az uniós képviselő, hogy ha megállapodik Washington és Brüsszel, akkor mi lesz a világ többi részével, köztük a fejlődő országokkal.

Szerinte a legnagyobb ellenzést a vitarendezés tervezett eljárása váltotta ki eddig. Ennek az a lényege, hogy ha egy multinacionális cég az uniós vagy a nemzeti szabályozást olyannak véli, amely csökkenti a profitját, akkor egy választott bíróság előtt beperelheti az EU-t vagy a nemzeti államot. Ugyanakkor a kormány nem perelheti a multi céget azért, mert például nem tartotta be a munkaügyi szabályokat. Erre már volt példa, amikor egy svéd, az atomenergiában érdekelt cég beperelte Németországot, mivel az leállítja az atomerőműveit - tette hozzá.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a mezőgazdaságra nézve nem lát veszélyt az egyezmény létrejöttével, mivel tavaly a mezőgazdasági export 0,43 százaléka ment az Egyesült Államokba és az import 0,77 százaléka került ide onnan. Ennél nagyobb arány szerinte nem is várható.

Az államtitkár a kézműves, jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek előállítását szorgalmazta, az amerikai tömegtermékekkel szemben. Ugyanakkor ő is a magyar parlamenti ratifikációhoz kötné az egyezmény életbe lépését - írja az MTI.