Szeptemberi ülésén is változatlanul hagyta a 6,50 százalékos alapkamatot a Monetáris Tanács

Nem módosította a jegybank a kamatfolyosót, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, augusztusi ülésén sem változtatott a testület az alapkamaton és a kamatfolyosón. Akkor a tanács egyhangúlag döntött az alapkamatról. Legutóbb tavaly szeptemberben változott az alapkamat, akkor 25 bázisponttal csökkent.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

A szeptemberi Inflációs jelentés fő számai szerint 2025-re a júniusban várt 4,7 százaléknál alacsonyabb, 4,6 százalékos inflációval, és a korábbi 0,8 százalékos GDP-bővülés helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a jegybank.

A 2026-os inflációs előrejelzést 3,7 százalékról 3,8 százalékra növelték, változatlan 2,8 százalékos GDP-növekedési várakozás mellett. Az MNB 2027-es inflációs előrejelzése nem változott, 3,0 százalék maradt, a GDP előrejelzés változatlanul 3,2 százalék.

Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az elmúlt hónapokban megkötött kereskedelmi megállapodások hatására a globális konjunktúrakilátások némileg javultak. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedése viszont visszafogott.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szeptemberben 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó ráta célsávját és az év végéig két 25 bázispontos csökkentés várható. Az Európai Központi Bank változatlanul tartotta az irányadó kamatokat, és várhatóan az év végéig nem is módosít azon. A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát.

A második negyedévben is visszafogott maradt a hazai konjunktúra, a lakossági fogyasztás élénken bővült, de a beruházások csökkenése folytatódott. A mérsékelt konjunktúra mellett a munkaerőpiaci feszesség oldódott, de a munkanélküliségi ráta változatlanul historikusan alacsony.

A jegybanki döntéshozók szerint az év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit a fogyasztásnövekedés mellett a normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik, így a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a gazdaság idén, míg jövő évtől a belső és a külső tényezők támogatják az élénkülést. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 17-20 százalék, 2026 folyamán pedig 18-22 százalék lehet, míg a vállalati hitelállományé 2-2 százalék körül lehet.

Augusztusban az infláció 4,3 százalékon alakult, a maginfláció 3,9 százalékra mérséklődött. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor e körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg.

A tanács szerint az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. A rövid távú vállalati árvárakozások visszafogott dinamikát jeleztek augusztusban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten vannak. Előrejelzésük szerint az infláció 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A folyó fizetési mérleg egyenlege júliusban 241 millió eurós többletbe fordult. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan az egyenleg átmenetileg mérséklődik, a következő év elejétől azonban a külső kereslet emelkedésével és az új beruházások termelésének felfutásával fokozatosan emelkedik.

A költségvetési hiány 2025-ben csökkenhet a kamatkiadások fokozatos mérséklődése mellett, az elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúlyközeli szinten alakulhat. A nyáron bejelentett intézkedések 2025-ben még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól emelkedhet hiánynövelő hatásuk.

Az államadósság ezévi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány és a visszafogott gazdasági bővülés is nehezíti, a hiány várható fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére ismét csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.

A szeptemberi előrejelzést összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. A tanács által kiemelt pályák a fogyasztás gyorsabb bővülésével, a geopolitikai feszültségek éleződésével, illetve elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával számolnak.

A jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, a fenntartható növekedéshez. A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal a cél fenntartható eléréséhez.

A piaci stabilitást továbbra is a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderrel, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény-aukcióval erősítik.